Őszinte leszek, amíg nem voltak gyerekeim és nem főztem minden nap, nem is értettem, ha szembejött velem amerikai oldalakon a menütervezés, mint probléma. Nem is értettem miért jó ez az embereknek, hiszen főznek, amit akarnak. Aztán megszülettek a gyerekek és amikor itthon maradtam és nemvolt büfé, ahova leugorhattam volna ebédért és 2-3 hét alatt meguntam az ebéd-házhozszállítást, akkor jöttem rá, hogy valami rendszer kell a főzési szokásaimba. Ez a pont volt az, amikor már tudatosan elolvastam egy két cikket, hogy kinek mi vált be, menütervezés témában. Aztán 2 év alatt kialakult az én saját módszerem.
Most is azt gondolom, hogy érdemes elolvasni, hogy kinek mi vált be menütervezés témában és figyelni a család szokásait és ebből a kettőből majd kialakul egy olyan rendszer, ami valóban megfelel a mi igényeinknek. Ez nem egy én-majd-megmondom-a-tutit bejegyzés lesz :-) És hogy mégis miért jó és hasznos a menütervezés ?
- Hetente egyszer rászánok 10-15 percet és nem reggelenként kell törnöm a fejem, hogy mégis mi legyen az ebéd/vacsora
- Ha már megvan, hogy mit főzzek, akkor eszerint is vásárolok. Így készül kvázi egy bevásárlólista is, agy rövidíthetem magát a bevásárlás idejét.
- Mivel tudom, hogy mire és mennyire van szükségem, nem termelődik felesleg. Persze néha előfordul, hogy valamelyik alapanyagból mégsem kell annyi vagy több készül, mint amit megeszünk, akkor persze kreatívkodok.
Menütervezés módszerek
Módszer 1.
Többféle módszer van menütervezés témában és amivel gyakorlatilag az ember először találkozik ( a 30-40-s generáció menzán már találkozott vele néhány évtizeddel ezelőtt), hogy a hét bizonyos napjaihoz bizonyos ételtípusokat rendelünk. Például szerdán főzelék , pénteken leves és valamilyen édes tészta. Nálunk anno az általános iskolában ez volt a módszer. Nekem ezzel az volt a gondom, hogy nem biztos, hogy mindig szerdán szeretnék főzeléket enni. De egy nagyon kedves ismerősöméknél ez a módszer van használatban, pénteken pizza nappal. És a gyerekek( 2 és 4 évesek) már tudják, hogy pizza nap után nincs bölcsi/ovi. Szóval egyfajta állandóságot és kiszámíthatóságot ad a gyerekeknek.Módszer 2.
Ha már kellőképpen nagyok a gyerekek, akkor gyűjtsünk be mindenkitől 2-3 kedvenc leves, főétel, desszert variáció és ezekből válasszunk az adott hétre, variálva őket egymással. Nálunk még picik a gyerekek és nincsenek kedvencek, illetve én szeretek új dolgokat kipróbálni, szóval ez megint nem az én módszerem teljesen.
Módszer 3.
Komplett menüsorokat állítsunk össze és ezeket variáljuk. 15 menüvariációnál három hetente kerül sor egy menüsorra újra. Itt meglehetősen zavart, hogy akkor mostantól a zellerkrém leves együtt jár majd a meggyes zabos sütimmel és más levessel nem is ehetjük.
Saját menütervezés módszerem
Ezek után, miután próbálgattam többfélét és még a módszer 1. működött a legjobban . De az gondom volt, hogy adott napokon lesz csak zöldséges étel stb. . Nekem több rugalmasság kell a módszerembe. Illetve azt tudni kell, hogy a kisebbik gyerek 11 hónapos nálunk, ő többé-kevésbé azt eszi amit mi már ( nem a készételből kap, hanem főzéskor sózás, borsozás előtt teszek félre neki zöldséget, húst ).
Nálunk a tízórai gyömölccsel , az uzsonna joghurttal, zabpehellyel van megoldva. Ha sok időm van, akkor készül valami zabos finomság délutánra.
A vacsora többnyire a vacsora hideg, főleg télen, amikor hamar sötétedik és hamar jövünk fel a játszótérről, akkor készül néha rántotta, melegszendvics vagy egy gyors leves ( pl. valamiért maradt zöldségem, amit nem tudok mihez elhasználni).
Szóval igazából ebédet tervezek. Ha nagyszülőknél vagyunk, akkor általában hétfőre, keddre hozunk el annyi ételt, hogy nem főzök. De ez csak ilyenkor van, mert maximum hétfőn eszem meg a korábban főzött ételt. Utána márcsak a férjem eszik ezekből.
Hétvégente jó idő esetén csavargunk valamerre és ott eszünk útközben. Nem igazán szeretem a fagyasztott ételeket, a mélyhűtőben készétel nincs is. Úgy vagyok vele, hogy fél óra alatt össze tudok dobni egy fokhagymás, parmezános spagettit és az legalább frissen készült.
Így, hogy jó ideje ezekkel a feltételekkel élünk, kialakítottam a saját ételkategóriáinkat :
- tészta ( Ez bármikor, bármilyen mennyiségben. És mivel egy külön kategóriánk van erre, ezért köretnek már más napokon nem is használom).
- leves ( Egy jó kis krémleves bármikor. Fél óra alatt pompás vacsora készíthető. Van igazán laktató recept is a tarsolyban és olyan is, ami után egy könnyebb desszertet is még megbír enni az ember).
- egytálételek ( Ezek főleg zöldséges egytálételek nálunk, mert nem eszek húst. De ide sorolom a rakott krumplit is , mert hát klasszikus ételek nálunk is készülnek).
- főzelékek (
- valami húsos ( Ez nagy fejtörés, mert én nem eszek húst. Persze elkészítem és a gyerekek is esznek, de nem ez a kedvenc kategóriám :-) ).

Olyan heteken, amikor hozunk el nagyszülőktől maradékot, a húsos nap simán kimarad a menüből. Mivel nem eszem húst, ezért komolyan odafigyelek, hogy másból elég fehérjét vigyek be és ilyen heteken inkább bekerül egy ilyen nap a menübe.
Újdonságok, változatosság, klasszikus receptek
Vannak sztenderd receptjeim, amiket elő tudok venni bármelyik héten, de mivel szeretek új dolgokat kipróbálni, ebbe a módszerbe könnyen be lehet azokat is illeszteni.
A változatosságot a nem-húsevésemmel garantálom a rendszerben, mivel oda figyelek, hogy egy héten egyszer legyen csak krumplis étel. Ha az adott héten megint olyat főznék, amihez krumpli kellene, akkor megnézem, hol tudom a krumplit édesburgonyára, sütőtökre cserélni például.
A komolyan receptek hétvégére maradnak, hétközben olyan ételeket készítek, amelyek nagyon maximum egy óra alatt megvannak. Hétvégén, amikor itthon van apa és van babysitterp, akkor könnyebben ott ragadok a konyhában, hogy locsolgassam a húst a sütőben 5 percenként.
Menütervezés a gyakorlatban
Maga a tervezés úgy megy, hogy előveszem, hogy mik az újdonságok, amiket szívesen kipróbálnék. Ezeket melyik napra tudom beilleszteni. A többi napra pedig átfutom a receptes füzetem utolsó oldalaira készített receptes listámat minden napra, ahol kategóriánként találom meg az ételeket. Most gondolkodom rajta, hogy ezt is digitalizálom és ha ellátom címkékkel az ételeket, akkor egy-egy étel igazából több kategóriába is tartozhat ( erre például nagyon jó megoldásnak tűnik majd az Evernote app, amit egyébkén is már sokminden másra is használok ).
Ahogy írtam, az egész folyamat negyedóra körülbelül hétvégenként. Mivel a heti programjainkat ismerem, ezért azokhoz igazítom az egyes napokat. Ezek után gyorsan készül a bevásárlólistám, igazodva ahhoz, hogy mi van a hűtőben.
Ha nagyon muszály, akkor pedig valamelyik nap elkészítem a következő napi ebédet is vagy egyszerűen csak megcserélek 2 napot, hogy egy húzosabb napon csak egy félórás levesre van időm.
Aztán persze nagyon ritkán van olyan nálunk is, hogy pizzát rendelünk és a baba bébiételt kap. De ettől még élünk :-)