Sokan azt gondolják, hogy a babapelenkázás, az éjszakazások fogzás idején a nehéz dolgok a gyereknevelésben. Nem, nem ezek! Hanem amikor majd beköszönt az első hisztikorszak;  a semmivel le nem köthető 7-8 évesek időszaka; a duzzogó tinédzser korszak és az elős szárnypróbálgatásokkal küzdő húszévesek időszaka. Nekem egyelőre csak az első néhány évről vannak tapasztalataim. Miért toporzékol, sír és reagál mindenre úgy, mintha a világ dőlt volna össze. És nemhogy a gyereket nem értjük, de sokszor magunkat sem : miért vagyunk idegesek, türelmetlenek és miért nem tudunk megoldást ezekre a problémákra.

Én is, akár sok más szülő, hajlamos vagyok azt gondolni, felnőtt életemből kiindulva, hogy mindenre van megoldás.  És ez az időszak, ami igazán először arcul csapja a szülőt, hogy mégis mi a fene történik, hogy a gyerekem üvölt, hisztizik, követelőzik és nekem meg az az érzésem, hogy nincs semmi a kezemben, amivel meg tudnám ezt oldani.

A gyereknek most alakul a személyisége, az enyém pedig most vizsgázik. Most derül ki igazából, hogyan kezeli az ember a stresszt ( a munkahelyi stressz ehhez képest kutyafüle :-)  ), hogyan tudja kezelni a konfliktusokat és hogyan tud olyan megoldásokat találni egy dühöngő 3 éves problémáira, amiktől a gyereke majd nem  egy agresszor lesz a jövőben. Persze nem ennyire drámai a helyzet, de amikor a hisztik naponta több tucatszor ismétlődnek meg, az ember így éli meg, hogy egy mini diktátorral él együtt, aki tegnap még a világ legtündéribb gyereke volt.

A jó hír az, hogy ez az időszak 'átmegy' a gyerekeken 1-2 év alatt.  Azt mondják :-) . A  rossz hír pedig, hogy nagyon nagy károkat tudunk okozni a jövőbeni kapcsolatunkban a gyerekkel, ha nem jól kezeljük ezeket a hisztiket.  Előbb-utóbb mindenkiben felmerül egyszer a kérdés, hogy magában tesz kárt a sorozatos hisztik miatt vagy egyszerűen a gyerek kap két fülest. Akinek még sosem voltak ilyen gondolatai, az nem egy gyerekkel, hanem egy szenttel él együtt. Nincs olyan gyerek, aki ne tudná legalább egyszer kiakasztani rendesen a szülőket :-)

Van néhány ötletem, ami nálunk vagy ismerősöknél jól bevált 2-4 éves hisztis gyerek kezelésében:

• Figyelemelterelés. Egyszerűnek tűnik, de sokszor inkább kreatív feladat, hogy a hisztis gyereket kimozdítsuk az adott állapotból.  Valamivel el kell terelni a figyelmét, alapvetően ez a feladat ilyenkor. Bár én már jártam úgy, hogy a felhozott új beszédtéma stb. volt az új vörösposztó a szemében és komolyabb baj lett belőle, de nagyrészt működik ez a megoldás. Illetve az sem célravezető, ha mindent megígérünk ilyenkor, mert a gyerek majd később számonkéri ezeket. Nem hülye, csak gyerek :-)
• Fizikai aktivitás hiánya. Főleg télen tud gondot okozni és hisztik kiváltója lenni, hogy a család beszorul a négy fal közé a rossz idő miatt és a gyerek elfárad, de igazából a semmittevéstől fárad el. Ilyenkor vagy rá kell szánni az időt és energiát és hidegben stb. is kivinni a gyereket vagy játszóházba eljutni vagy ismerősökkel beszélni, hogy több gyereket valakinél összeengedni.
• Mozgás szabad levegőn. Nálunk rossz idő esetén látszódik, hogy ha nem jutunk ki legalább egyszer naponta a lakásból a gyerekekkel:  nagy egészen másképpen fáradt és nyűgös. Egyszerűen kell neki az, hogy kint szaladgálhasson.
• Várakozás. Van amikor érdemes várni és hagyni, hogy kitoporzékolja magát. Ahogy nekünk felnőtteknek is jót tesz, hogy kiadjuk a mérgünket magunkból, úgy a gyerekeknek is.Ilyenkor, ha van kistestvér, akkor érdemes figyelni, hogy nehogy kárt tegyen benne, egyébként meg igenis kiabáljon, csapkodjon, ha ahhoz van kedve.
• Hisztisarok és hisztipárna. Hiszti esetén kijelölni egy helyet a lakásban vagy egy tárgyat, amin a feszültéséget levezetheti. Nálunk van egy csíkos párna, amit ütögethet, ha szeretne ütögetni valamit. Egyik ismerősöméknél pedig egy kisszék van a lakásban, ahova visszavonulhat a gyerek, ha hisztizik. Én a szobájába szoktam elküldeni időnként, hogy ott hisztizzen és ha megnyugodott, jöjjön vissza és megbeszéljük ( már amennyire egy 3,5 évessel meg lehet beszélni).
• Fizikai szükségeletek - evés, ivás, pisilés. Hasznos végiggondolni, hogy evett és ivott-e eleget. Mert a fáradtság és a szénhidrát stb. hiány is lehet okozója az éppen adott hisztinek.
• Fáradtság. Direkt külön írtam a 6.-os ponttól, mert amíg azok csak 'kisebb'problémák és könnyen orvosolhatóak, addig a fáradtság sokszor az egész napot tönkre tudja tenni, egy aludni nem akaró gyerek miatt. És bizony hosszú tud lenni a nap, ha egyáltalán nem is alszik már napközben a gyerek.  Ilyenkor én azzal próbálkozok, hogy nem alvásnak hívjuk ezt az időt, hanem csendespihenőnek. Bevonulunk a szülői nagyágyba (direkt nem is az ő szobájába) és mesekönyvet olvasunk és általában 1-2 mese után bekuckózik és alszik. A gond akkor van, ha egyedül vaggyok itthon, mert addig nincs, aki a kicsit lefoglalja, aki persze akkor még véletlenül sem álmos, csak fél óra múlva. Akkor viszont meseolvasás rész nincs, csak beküldöm a nagyágyba aludni és némi hisztivel, hogy de én ezt nem akarom, azért csak elalszik.
• Választási lehetőség. Sokszor csak annyi a gond, hogy nem a zöld szoknyát akarta felvenni vagy nem az utca túloldalán akart a boltba menni. Ha sokszor fordul elő ilyenek miatt  hiszti, érdemes bevonni a döntésbe, de lehetőség szerint csak két választási lehetőséget adjunk neki. Ha többet kapnak, az megzavarja őket és abből néha még nagyobb káosz tud lenni. Mit szeretnél felvenni, harisnyát és szoknyát vagy zoknit és leggingszt? - ezzel a mondattal kezdődnek nálunk mostanság a reggelek.
• Digitális tartalmak korlátozása. Sok helyen olvasom, hogy igenis megoldás a hisztikezelésben, ha csökkentik a tv, telefon és tablet használatot. Olyan szinten túlpörgeti nemcsak a nagyobb, de az ilyen idős gyerekekeket is, még akkor is, ha csak ártatlan mesékről van szó, hogy komoly feszültégeket okoz a gyerekben. Nálunk az a szabály a 3,5 évesnél, hogy lehet mesét nézni, délelőtt, amikor az öccse alszik, 20-25 percet. Normál esetben ez hétközben elmarad, mert oviban van, hétvégén meg 20 perc belefér kétszer. Múlt héten beteg volt, egész nap a kanapén feküdt, többet nézhetett tv-t, mint normálisan, hogy ne nyűglődjön annyira lázasan. Komolyan mondom, csökkenteni a tv nézési mennyiséget olyan volt, mint egy drogelvonó, komoly elvonási tünetekkel.
• Épp az ellenkezője. Ez szerintem gyereke válogatja eszköz a megoldások között, de hátha működik. Ha ő azért hisztizik, hogy nem akar levest enni, akkor a szülő mondja azt, hogy OK, akkor nem ehetsz levest. Ilyenkor a gyerek automatikusan csak azért is az ellenkezőjét szereti csinálni, mint amit a szülő kér tőle.
• Tiltás  helyett fogalmazzunk pozitívan! Ne dobáld a falat kővel helyett dobáld a kavicsot a fa mellé. Ha sok a szabály, egy idő után elfárad a gyerek és szerintem mi is.
• Irritáló szavak elhagyása. Ha van olyan szó, ami kiváltja a a hisztit, érdemes kipróbálni, hogy elhagyjuk és más szavakat használunk helyette. Dühroham esetán nálunk a NEM szó a vörösposztó.
• Legyen humorunk hozzá! Nah ez nálunk nem működik, de láttam már olyan gyereket akinél igen. Anya vagy apa megpróbálja elvicceskedni a hisztit. Van egy hisztimanó nevezetű kismanó, akiről ilyenkor a szülők mesélnek valami vicces dolgot.

Ti hogyan kezelitek a hisztit? Hátha tudunk segíteni másoknak :-)