Szerencsére a 4 éves gyerekemmel még messze vagyunk attól, hogy nyáron kötelező olvasmányokat bújjunk stb. . De azt látom, hogy már az óvodás korcsoportnak is komoly fejlesztő foglalkozások vannak nemcsak év közben, hanem a nyári szünetben is. A szülők igyekeznek minél több programmal, táborral lekötni őket, pedig néha az egyszerűbb a legjobb.

Én személy szerint annak vagyok a híve, hogy a gyerek játsszon nyáron. Amennyit csak lehet.  Ha valamit tudatosan a kezébe adok, hogy most ezzel foglalkozunk,  akkor az maximum azért van, mert van egy másfél éves öccse, aki délutánonként alszik és ebben az idősávban valóban le kell kötnöm a négyévesemet.

Egyébként a cél az az idei ( és egyébként minden ) nyárra, hogy minél több normális élménye legyen a gyerekeknek. Semmi túlgondolt, semmi nagyon megtervezett. És lehetőleg olyan, amit mi, szülők is élvezünk.

Ez a mi idei listánk, aztán majd meglátjuk mi kerül ki menetközben és mi érkezik helyette :-)

1. Könyvtárból új mesekönyveket kölcsönözni.
2. Piacra járni ( mióta a nagy oviba jár, ő azóta kimarad a heti piacozásból sajnos).
3. Piknikezni.
4. Növényt ültetni ( nem ez az időszak a legjobb erre, de van néhány növényem, amiből lehet szaporítani tőosztással, dugványozással, szóval 'homokozhatnak' a teraszon végre).
5. Kavicsokat, kagylókat gyűjteni a Duna-parton ( vagy amerre járunk).
6. Együtt sütni, főzni.
7. Barátokat vagy unokatestvéreket áthívni, hogy nálunk aludjanak.
8. Múzeumba menni. ( Tavaly egy Afganisztánról szóló kiállítást néztünk meg : a burkának és a múzeumban csúszkálásnak nagy sikere volt).
9. Fagylaltot készíteni itthon.
10. Megfigyelni bogarakat, csigákat stb..
11. Új játszóterek felfedezni a környéken.
12. Játszóházba menni, ahol még nem voltunk ( lesz olyan meleg, hogy ez is alternatíva lesz a kinti programok helyett).
13. Szabadtéri rendezvényre menni.
14. Gyümölcsöt szedni fáról, bokorról ( szóval nem a piacról csak úgy hazahozni).
15. Képeslapot küldeni a nyaralásról.
16. Virágokat préselni.
17. Kisvonatozni.
18. Új játékokokkal ismerkedni : ugróiskola, gumizás, hula-hopp karikázás, kő-papír-olló.
19. Hosszabb mesefilm megnézése. ( Nálunk nincs nagyon tv-nézés, ez ezért komoly programpont).
20. Csillaghullást nézni augusztusban.

Ti miket szerettek nyáron csinálni?

Ha kimozdulnátok Budapest környékén, akkor nézzétek meg ezt a bejegyzést !

Korábban, amikor még saját magamnak készítettem a holmimat egy utazásra, már volt egy rutinom. Tudtam, hogy hány napra, mennyi ruha fog kelleni, mi az ami teljesen felesleges és mi az ami mindig kell és rendszeresen itthon marad. Mindegy volt, hogy ez céges utazás vagy magán út volt. Mindegy volt, hogy hosszúhétvége vagy két hét, hogy hátizsákos vagy kiskosztümös. Össze tudtam csomagolni a holmimat egy fél óra alatt. Amikor gyerekeim születtek, akkor újra kellett gondolnom ezeket a rutinokat.

Már csak azért is újra kellett gondolnom, mert nem szeretek felesleges holmikkal utazni. Szeretek praktikusan utazni, kevés holmival. Azt gondolom, hogy legrosszabb esetben is helyben megveszem, ami hiányzik. Európán belül hasonló gyerekmárkákkal találkozunk, még tápszert is merek venni a gyerekeknek bárhol – mindegy milyen néven fut az adott országban. De abban is hiszek, hogy kis, praktikus ötletekkel megkönnyítem a saját életemet utazás előtt, közben és utána is. Legyen az csak 3 nap a nagyszülőknél, vagy két hét a tengerentúlon. De jó lenne 2 hét a tengerentúlon :-)

1. Csomagolásnál végiggondolom az utazást, mikor, melyik nap mit fog a család csinálni és szetteket állítok össze minden napra és csomagolok még két plusz szettet, ha leinná magát, átázna a pelenka stb. és ha az én ruhámra sikerül valamit ráborítaniuk. Ha egyben látom a gyerek és a saját ruhatáramat, azonnal kiderül, hogy felesleges egy 4 napos útra 5 kardigán, 3 játszóterezős nadrág, 4 szoknya. Máris a felére csökkentettem a bőrönd méretét és a válogatás lehetőségét is a szállodában.
2. Minden mindennel passzoljon. Egyébként is törekszem rá, hogy minél kevesebb ruhával éljen a család, de utazáskor kimondottan olyan holmikat pakolok, amelyeknél mindegy, hogy mit mivel veszek fel.
3. A piperetáskám jóformán alapdolgokkal, de mindig útra készen van a fürdőben. Mivel sokat megyünk vidékre nagyszülőkhöz, így nagyon praktikus hogy nem kell állandóan a fejemet törnöm, hogy mit is kellene magammal vinnem, hanem csak bedobom a táskába. Aki nem utazik sokat, annak egy lista jöhet jól ilyen esetben.
4. Hasonlóan praktikus okokból a gyerekek alap gyógyszeres doboza is állandóan útra készen van a gyógyszeres dobozban. Így ha menni kell, akkor nem kell órákat állnom felette, hogy mit is vigyünk magunkkal pár napra, hanem csak beteszem a dobozt a bőröndbe. Nálunk az alap a c vitamin, d vitamin, köhögésre gyógyszer, nyákoldó és a lázcsillapító. Ha ennél komolyabb kell, akkor már orvoshoz kell úgyis menni.
5. Van egy lista a telefonomban, hogy melyek azok a dolgok, amelyek bármilyen utazásnál hasznosak lehetnek. Ezek itthon már alapdolognak számítanak és emiatt volt, hogy elfelejtettük őket, itthon maradtak. Utazás előtt végignézem a listát és kiválogatom, hogy éppen mi kellhet: váltócipő, wc-szűkítő, összehajtogatható pelenkázó alátét, kirándulós hátizsák, hordozó takaró...
6. A bőröndökben nem egymás fölé, hanem egymás mögé pakolom a ruhákat. Olyan magasra hajtogatom őket, mint a bőrönd és mintha borítékokat tennék egymás mögé egy dobozba, úgy teszem be a ruhákat is. Így rögtön látom, hogy mi és hol van a bőröndben, nem kell állandóan átpakolnom a csomagot, ha keresek valamit. Illetve helyet is spórolok.
7. Hogy egyszerűsítsem a saját életem, a szennyes ruhát hazafelé már úgy csomagolom be, hogy otthon ne kelljen válogatni színek szerint a család ruháit, hanem rögtön mehessen a mosógépbe egy komplett mosás. Egyik bőröndbe a színes szennyes ruhák, másikba a fehérek.
8. Ahogy elindulunk otthonról, máris hallom a hátsó ülésről a kérdést: mikor eszünk már???? Ugye ismerős? Ahogy csomagolásnál, úgy itt is végiggondolom, hogy mit fognak a gyerekek enni. Egy félpanziós ellátás mellett, még ha ebédelünk, akkor is egy uzsonnát és egy tízórait meg kell oldanom valahogy. Korábban vittünk gyümölcsöt, rágcsálnivalót és hasonlókat. Mára annyit javítottam az ötleten, hogy kész uzsonnás és tízórais dobozokkal megyünk, és így csak elő kell vennem ezeket, ha a gyerekek már halálosan éhesek. Ezekben már felszeletelve a gyümölcs, kiadagolva a rágcsálnivaló.
9. Hosszabb autóútnál van egy váltás ruha a gyerekeknek és magunknak is az utastérben, hogy ne kelljen a bőröndökhöz nyúlni, amíg el nem érjük a célt. De ugyanígy járok el fogkrémmel, fogkefével és kisebb törölközőkkel is. Ha egy éjszakát az autóban ülünk, akkor jól tud esni reggel legalább egy fogmosás, arcmosás és ruhacsere.
10. Valami elfoglaltság - mesekönyv, játék - még egy 2-3 órás úton is kell a gyerekeknek. Ezeket kisebb adagokban tárolom, hogy mindig legyen valami újdonság, amivel anya előrukkolhat. Nagyobb gyerekeknél, hosszabb út esetében hasznos körbenézni a világhálón, hogy ki mivel köti le a csemetét, akár listát is készíteni az ötletekből, mert nem biztos, hogy adott helyzetben, amikor már órák óta nyűglődnek a gyerekek, bármi értelmes eszünkbe jut majd.

Ma már nemcsak tévén, de a tableten, sőt a telefonon a buszon is tévézhetünk. A kérdés, hogy mikor adjunk először olyan kütyüt a gyerek kezébe, amin  vizuális élmények érik. Nehéz ügy, mert a mai gyerekek már ebbe nőnek bele. Nem is feltétlenül a tévé a nagy szám. Nem feltétlenül abba, hogy anya-apa egész nap a telefonon lóg, de azt látja, hogy ezen ( is) kommunikálunk. És ha a felnőtt csinálja, ő miért nem. Szóval nekem az a tapasztalat, ha nálunk nincs annyit kütyü a kézben, mi nem kapcsoljuk be a tévét, akkor talán ők sem teszik.

4 éve, amikor a lányom született, az első pár hónapban, amikor non-stop szoptattam, akkor sorozatokat néztem jobb híjján. Aztán ez abba maradt és a tévét sem kapcsolom már be napközben. És igazából este sem, mert nem érdekel. Valószínűleg ezért is nem érdekelte a nagyot a tévé, egészen 2-2,5 éves koráig, amíg a húgom nem mutatott neki egy mesét. Most ott tartunk, hogy hétvégén lehet nézni 2-3 mesét ( 20-25 perc), amíg az öccse alszik. Hétközben nincs tévé. Hétvégén pedig, mivel nyáron sokat nem vagyunk itthon, ez gyakran el is marad. De ha a nagyszülőknél van, unokatestvéreknél, szomszédban, akkor rábízom, azt csinál, amit szeretne. De egy idő után inkább ő jön, hogy menjenek ki a papával az udvarra, játszanak valamit az unokatestvérekkel stb..

Néhányan, még  atavasszal megírták, hogy náluk hogyan működik a tévézés:

Állandóan - Kata, 38 éves, 2 gyerek

Nálunk valahogy úgy alakult ki, hogy állandóan megy a tévé, háttérzajként. Igazából nézni nem is nézem. Áron, a nagyobbik 5 éves, őt már nem is érdekli. A húgát, Lizát még időnként leköti. De azt hiszem, hogy megszokták, hogy bármikor lehet és emiatt már nem érdekes. Én időnként tudatosan leülök valamelyik műsort megnézni, főlege este, amikor a gyerekek alszanak, de napközben nincs igazán időm. Néha a gyerekeket odaültetem, hogy nézzenek mesét, amíg én takarítok.

Tematikus csatornák - Noémi, 28 éves, 1 gyerek

National Geographic rajongó vagyok. És azt gondolom, hogy ha tudatosan megválogatjuk, hogy mit nézünk és nem minden hülyeséget, ami megy a tévében, akkor nincs vele gond. Van egy 6 éves fiúnk, ő is szereti már  a Natgeo-t, de a Davinci csatornát is sokkal szívesebben nézi, mint egy meseadót. Persze neki még van korlátozás, hogy mennyit nézhet tévét, időnként ez a zsarolás tárgya is, hogy ha nem viselkedsz jól, akkor nincs tévé stb. . De nem tudok úgy tenni, mintha nem lenne a világon tévé egyáltalán.

Soha - Anna, 44 éves, 3 gyerek

10 éve egy költözésnél a költöztető cég leeejtette a tévénket. Egy ezeréves vacak volt, az árat ki is fizzeték, de akkor azon a pénzen nem tudtunk újat venni. Egy fél év után rájöttünk, hogy nem is hiányzik. Hozzáteszem, hogy akkor született a második gyerekünk, szóval időnk sem volt nagyon tévézni. Én is, férjem is a laptopon elolvassuk a híreket, ami érdekel, időnként láttunk már egy-két filmet a laptopon online. A 9 éves fiúnk ő szokott egy-két műsort megnézni interneten, de valahogy a tévé nem hiányzik. Bár nálunk ez véletlenül alakult ki, de örülük, hogy így történt.

Napi 20 perc - Gabriella, 32 éves, 2 gyerek

Egy 8 és egy 6 éves kisfiúnk van. Volt egy időszak, amikor annyit nézhettek tévét, amennyit akartak.  Abban bíztunk, hogy előbb-utóbb megunják. Egy év után arra jutottunk a férjemmel, hogy nem fogják megunni, úgyhogy napi 20 perc van engedélyezve nekik. Ráadásul úgy, hogy egyidőben, együtt kell nézniük, ha akarják, szóval meg kell egyezniük, hogy mi legyen az, amit nézni szeretnének. De a telefonján a nagy már igazából mindent meg tud nézni, ha hazajön a suliból és bekapcsolhatja. Szóval egyelőre nem tudjuk mi lenne a jó megoldás, mert a tabletet, telefont is valahogy kezelnük kellene.

Nem nézünk tévét - Noni, 26 éves, 1 gyerek

A 2 éves lányommal voltam terhes, amikor ez is felmerült családon belül egyszer egy beszélgetésnél, hogy sokszor a szülők kényelemből odaültetik a gyereket a tévé elé. Na, én akkor fogadtam meg, hogy sosem leszek ilyen anya. Nem mintha a többi anyuka rossz lenne rajtam kívül, de én nem szeretném, ha az én gyerekem tévén nőne fel. Talán, ha nagyobb lesz, de most még sosem látott mesét tévében és ezzel nagyon jól elvagyunk így. Persze majd a z oviban biztosan hallja a többiektől, hogy ki milyen mesét szokot tnézni, gondolom lesz majd gond ilyenekből, de most ez még jó így.

Ha unatkozunk - Nelli, 34 éves, 2 gyerek

Két, majdnem tíz év körüli gyerekünk van, akiknek sok az edzése hétközben, meg különórája, hétvégén pedig mi szervezünk sok programot. Szóval idejük sincs mikor tévét nézni a gyerekeknek. Persze vannak esős napok stb., olyankor néha mi is bekapcsoltjuk a tévét, mert nagyon unatkoznak már. Olyankor meg szerencsére szeretnek sorozatot nézni, abból meg van bőven olyan, amiből tanulhatnak , pl. történelmi sorozatok.  Én korábban sokat néztem, amíg kollégiumban voltam, de szerintem csak azért, mert nem volt más szórakozásunk vidéki kollégistaként. Engem sosem korlátoztak a szüleim, és mégis itt vagyok 2 diplomával. Szóval nem tudom, mi a jó megoldás.

Ti mennyi tévét néztek naponta?

Prága az egyik legkedveltebb hosszúhétvégés program a magyarok körében. Márciustól októberig magyarok ezrei látogatják meg Prágát: barátokkal sörözni, várost nézni vagy romantikázni a Károly-hídon. De mi van akkor, ha nekünk már gyerekünk van. Vajon akkor is érdemes felkerekedni a családdal? Mit lehet majd ott kezdeni egy kisgyerekkel vagy totyogóval vagy az unatkozó tizenévesünkkel?

1. Autóval is könnyen elérhető. Budapestről 5 óra autózás, bár tudom ez gyerekekkel nem mindig egyszerű. De végig autópályán, jó tempóban lehet haladni. Repülővel is gyorsan elérhető, ott sajnos a reptéri várakozás lehet bosszantó. Illetve vonattal és busszal is letudható a táv, bár kisgyerekkel a buszozás nem annyira kényelmes.
2. Viszonylag kicsi. Más európai fővárosokhoz képest viszonylag kicsi. A lakossága valamivel több, mint 1 millió fő. Bár a turisták nagyon szeretik, és sokan is látogatnak ide az év minden időszakában, de a Károly-hídtól eltekintve nincs nyomasztó érzése az embernek, hogy megfulladok a tömegtől.
3. Rengeteg park. Gyerekkel utazva megtanultam, hogy az ő igényeikre is figyelni kell, ezért óhatatlanul keresem már utazások előtt a játszótereket, parkokat. Prága ezekkel nagyon jól el van látva. A telefonunkra letöltött applikációval a város bármely pontján azonnal tudhatjuk, merre van a következő játszótér, ha a csemeténk a saját közegében futkosna egy kicsit végre. A legnagyobb zöld, a vároldalon található Petrin hegy, amelyre siklóval is felkapaszkodhatunk akár, de kellemes sétával a várnegyedbe is feljuthatunk.
4. Kompakt óváros. Ami gyerekekkel valljuk be őszintén nagyon fontos, hogy szinte minden egy helyen van. Tömegközlekedni sem kell feltétlenül, ha nagyon szeretünk sétálni. Az óváros a Károly-híd köré rendeződik és innen tulajdonképpen egy bő fél órás sétával minden elérhető, minden irányba. Persze a várdombra itt is fel kell kapaszkodni, de tömegközlekedéssel ez is kiküszöbölhető.
5. Gyerekbarát ételek. Gombóc, kolbász, rétes, kürtőskalács – nincs olyan gyerek, aki ne szeretné legalább az egyiket az előző felsorolásból. És ezek minden étterem kínálatában ott vannak és a város minden pontján érezhetjük a fahéjas, porcukros illatokat. A szülőknek persze ott egy jópofa sör. És mindez nagyon baráti árakon, Prága egyáltalán nem drága.
6. Programok, látnivalók bármilyen időben. Mindegy, hogy nyári forróság vagy hűvös tavaszi vagy őszi idő van, program és látnivaló mindig akad. Jó időben lehet piacozni, parkba menni, állatkertbe menni, siklóval a Petrin hegyre menni, bobozni. Hidegben vagy rossz időben korcsolyázni, játékmúzeumot látogatni, miniatűrmúzeumba bekukkantani. Kicsit nagyobbakkal már egy komplett történelem órán is részt vehetünk és nagyon élvezetes formában, hiszen igazán beleszippanthatunk a középkori város életébe a szűk sikátorokban, reneszánsz palotákban, interaktív kiállításokon.
7. Gyerekbarát tömegközlekedés. Bár ahogy írtam az óvárosban jóformán minden sétatávolságra van egymástól, azért gyerekkel számolni kell a ténnyel, hogy nem mindig akar vagy tud annyit sétálni, mint a szülők. Ilyenkor jön jól az óvárost is sűrűn átszövő villamos és metróhálózat. Többnyire új, alacsonypadlós villamosok közlekednek a városban, amelyekre még babakocsival is könnyű felszállni.
8. Biztonságos. Az óvárosi részen sok a gyalogos övezet és a forgalom-csökkentett utca. Így bizonyos részein a városnak igazán szabadjára lehet engedni a gyereket, hogy a galambok után szaladgáljon vagy felfedezze magának a formabontó köztéri alkotásokat.
9. Vizes programok. A várost ketté szelő Moldva remek hajókirándulásokat kínál a családoknak, de akár vizibiciklit is lehet bérelni, hogy azzal fedezze fel a család a látnivalókat. Nyugodt, csendesebb részein lehet hattyúkat és kacsákat is etetni a rakpartról. Nagy előnye a prágai Moldva partnak, hogy nem autósok használják, hanem inkább gyalogosoknak van fenntartva. Így alvóidőben érdemes a babakocsival a rakpart felé kanyarodni, és amíg a gyerek pihen egy kicsit, mi is szusszanhatunk egyet és gyönyörködhetünk a panorámában.
10. Klasszikus gyerekes programok. Kisgyerekekkel kihagyhatatlan a Prágai Állatkert, amelyet a világ legjobbjai közt tartanak számon. Fényszínházba vagy akár bábszínházba is mehetünk. De akár kerékpárt bérelve gyereküléssel, két keréken is felfedezhetjük a várost.

Mióta a nagyobbik óvodába jár, alig telik el úgy nap, hogy ne érkezne haza valami rajzzal, kreatívos dologgal. Aminek egyrészről minden szülő örül, mert látja, hogy foglalkoznak a gyerekkel az oviban (az enyém meg pláne igényli ezt), másrészről viszont a hideg víz kiver, amikor megint valamit haza kell hoznunk és elhangzik az 'Anya, tegyük ki valahova' mondat.

Először a hűtőnket árasztották el a rajzok. Majd egy idő után már nem bírtunk velük és a nappali-konyha közötti falra egy spárgára kerültek ki csipesszel a művek. Amikor azokkal is besokalltam, akkor jött az ötlet, hogy ezt az egész falat valahogy másnesessé kellene tenni, hogy oda bigyessze ki a gyerek, amit szeretne.

Olyan megoldást szerettem volna, amit ő maga tud kezelni. A gombostű, szög és társai és a parafa tábla a másfél évesünk miatt nem jöhetett szóba, mert ő mindet megkóstol és a szájába vesz még.

Itt kezdődött a nyomozásom a témában és összeszedtem, hogy hátha másnak is hasznos információkkal szolgálok. Szóval ez egy 140 cm széles és sztenderd magasságú fal ( talán 240-260 cm). Erre gondoltam először valami mágneses felületet és ezeket találtam:

1. Mágneses falfesték. Alpina, Tikkurila. Amiért végül is ezeket nem választottam, az az ár. A mi falfelületünk 3,5 nm kb.. Ezekből a festékekből fél liter körül kell egy négyzetméterre. És a literes árak olyan 17-20 ezer Ft körül mozognak. A második gondom az volt, hogy ahol érdeklődtem ezekről a festékekről, ott nem tudtak mutatni egy falat, ami ezzel van feste és ki lehetne próbálni, hogy vajon az én mezei mágnesem mit is tart meg ezen a falon. Vajon egy vastagabb kartonos művet is elbír vagy épphogy csak megbírkózik egy írólappal és azt is csak több mágnessel.
2. Mágneses tapéta. Pl. Groovy magnets, magnestapeta.hu. Ebből egy tekercs ( kb. 260x60 cm) 18.000 Ft, nekem kettő kellett volna. Szóval megint elég borsos árnál tartunk és hobbi blogokban utána olvasva nem találtam semmi infót, összesen egy embert találtam, aki látott már ilyet. Illetve 4 db mágnes tartozik egy tekercs matricához, ez is megzavart. Több helyen olvastam már a falfestéknél is, hogy nem jó a sima mágnes ezekhez, hanem valamilyen speciális mágnest kell vásárolni. Illetve olyan sok helyen írják, hogy nem káros az egészségre ez a különleges mágnes, hogy már ez is gyanús, hogy miért kell ezt ennyire hangsúlyozni. Amivel megint gondom volt, hogy honnan fogom beszerezni, annak milyen ára lesz stb.. Persze találtam olyat is, ami tematikus témájú ( pl. Bogyó és Babóca, város), de ezek 100cmx100cm méretűek, ami nekem kicsi és ha többet veszek ( darabja 25.000 Ft), akkor egy vagyonba fog kerülni a falam.
3. Mágnestábla. Akkor jöjjenek a klasszkus mágnestáblák( Ikea, officedepot, játékbolt), ha már nem akarok tízezreket költeni a mágneses falra. Ezek már nagyon baráti áron vannak, de a méretek is számomra viccesek.Talán egy helyen találtam 70 cm széles táblát és ennek is a magassága talán 50 -60 cm volt. Szóval megint méretproblámám volt.

Persze megoldás lehetett volna, hogy csak a fal egy része lesz mágneses, de azt azona falon nem szerettem volna. Szerintem nem nézett volna ki jól. Ekkor jutott eszembe, hogy egy ablak melletti fal kellene, amit egyébként sem tudunk nagyon mire használni, mivel a teteje döntött a tetőtér miatt. Ez a fal éppen 100 cm széles alul, a házikó feletti részen kezd kiszélesedni.

Illetve ekkor jött még a képbe a család egyik ügyeskezű mindenese, Attila, akinek elmeséltem a problémát, több oldalról körbejártuk a kérdést és arra jutottunk, hogy tud ő nekem segíteni. A megoldás pedig a horganyzott lemez lett. Ami baráti áron kapható, méretre vágható ( így lett nekünk ház fomájú) és bármilyen színre festhető. A méretre vágáshoz szükségeltetik speciális vágó, de ha ez nincs otthon, akkor legfeljebb téglalalap formájú lesz a mágnesfalunk.

Keretet hozzá az Obiban vettünk ( összesen nem volt 1000 Ft), amit Attila kétoldalú ragasztóval ragasztott a lemezre, miután formára vágta őket, hogy szépen illeszkedjenek. A miénk 100 cm széles és 138 cm magas. Egyelőre szürke, de hajlok rá, hogy sötétebb színt kap, de ezt már én magam is le tudom kenni bármilyen festékkel. A szürkével ( és valószínűleg minde világosabb színnel is ez lenne a gond) az a gondunk 1 hónap használat után, hogy a 1,5 évesem minden ragacsos kéznyoma meglátszódik rajta és egyébként is, ahogy a mágneseket húzogatják rajta, az meg halvány fekete csíkot hagy időnként.

Mágneseket hozzá a közeli papírnagykerben vettem ( Ico márka, pár száz Forint egy 5 db-os csomag). Többféle méretben és színben kapható. Erősek fogják a vastagabb papírokat is, még a kisebbek is.

A bejegyzés nem promóció, semmilyen ellenszolgáltatást nem kaptam cserébe a megemlített márkáktól. Személyes tapasztalatok alapján készült a bejegyzés.

2018-ban összesen 9 hosszúhétvége van, ami mind jó arra, hogy a családok kicsit több időt töltsenek együtt. Ha szívesen mennétek külföldre, de nem tudjátok gyerekkel merre érdemes elindulni, akkor a lenti lista jó kiindulópont lehet.

Az, hogy gyerekbarát módon utazunk, nem azt jelenti, hogy a gyerek jól érzi magát és a szülő unatkozik. Szerencsére ma már a gyerekkel utazóknak is rengeteg programlehetőség közül lehet választani. Ebben több európai város is élen jár, mivel nemcsak szívesen látják a családokat, hanem remek múzeumokkal, családi látnivalókkal is várják őket.

Salzburg

Autóval Budapestről alig 6 óra alatt elérhető. Ha Bécset már megnéztük és valami újdonságra vágyunk, akkor gyerekkel is ideális hosszúhétvége vagy vakáció helyszín lehet Salzburg. A város maga könnyen bejárható gyalog is és mivel a várnegyedet tekintve sík, könnyen lehet babakocsival is közlekedni. A vár felvonóval is megközelíthető vagy fel is sétálhatunk. Mivel elég meredek a sétaút, kisgyerekkel nem feltétlenül célszerű ezt a megoldást választani. A várban babakocsival nem lehet közlekedni. És nem azért, mert nem szabad, hanem sok a lépcső, meredek a várudvar. De érdemes felmenni és megcsodálni a várost.  A Mozart Múzeum a már kicsit nagyobbaknak lehet érdekes, főleg a zeneszerető nebulóknak. Mivel elég szűk az épület, babakocsival nehezen járható. A Haus der Natur is népszerű gyerekek körében: nemcsak akvárium és hüllőkiállítás, hanem interaktív technikai részleg, dinókiállítás, univerzum bemutató is várja a családokat.  A Spielzeug (Játékmúzeum) kiállításon szerencsére nemcsak nézelődni lehet, hanem ki is lehet próbálni a kiállított tárgyakat. A Salzburgi Állatkert meglehetősen nagy kiterjedésű, több mint 1200 állatnak ad otthont, több egzotikus példánynak is. De vadasparkok is vannak a környéken, érdemes ezeket is felkeresni. Ami kisebb és nagyobb gyerekek körében is népszerű lehet még :  a környék nyári bobpályái és élményparkjai az izgalmakat kedvelő családoknak.

Ausztriában, közel a magyar határhoz több gyerekes program és látnivaló is várja a családokat. Ha arra játok, nézzétek meg ezeket is!

Stockholm

A középkori óváros kisgyerekekkel is könnyen bejárható, mivel sík terepre épült. Szűk sikátorok, gyönyörűen felújított épületekkel, tele hangulatos kis kávézókkal, éttermekkel. A Vasa Múzeum igazi érdekessége a majdnem 70 méter hosszú, XVII. században épült hajó, ami eredeti pompájában megtekinthető.  A múzeum érdekessége, hogy igazából a hajó köré építették, mivel olyan óriási nagy.  A sétán kívül itt is rengetegen kerékpároznak, mint Amszterdamban. Bérelni csak tavasztól lehet kerékpárt, de a bátor helyiek télen a befagyott csatornákon is néha kerékpárral közlekednek. Az Állatkert és Skanzen is igazi kuriózum, főleg ha télen látogatunk a városba. Én janárban jártam ott, nem állítom, hogy rajtunk kívül óriási tömeg volt, de nagyon élvezhető akkor is :-) .  Olyan állatfajok jönnek-mennek teljes természetességgel tőlünk pár méterre, amelyeket itthon nem vagy csak néha sikerül az itthoni állatkertben megnézni. A Skanzenben 150 korabeli épület csodálható meg, körülöttük háztáji állatok illetve az egykori népi mesterségeket bemutató, korabeli ruhákba öltözött alkalmazottak.  A Vizi Múzeum kicsi, de nagyon érdekes múzeuma Stockholmnak. Érdemes itt kezdeni a napot, mert délutánra már nagyon sokan vannak.

London

London elsőre ijesztőnek tűnhet gyerekkel, családdal, de nem kell megijedni a multikulturális kavalkádtól!  Őszinte leszek, elsőre nekem is az volt felnőttként is. Gyerek nélkül is :-) . Számos izgalmas kaland várja a kis felfedezőket és természetesen a szülőket is. Nagyobb gyerekekkel pedig a történelem sűrűjébe csöppenünk és nem is kell ennél látványosabb módja, hogy a gyerek tanuljon is valamit. Madame Tussaud panoptikuma az egész családnak óriási élmény lehet, mindenki találkozhat a kedvencével.  Londonban sok múzeum nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is ingyenes. És nem kell attól tartanunk, hogy unalmas tárlókban, unalmas megsárgult szövegeket olvasgassunk. Igazán interaktív élmények várnak minket a British Múzeumban (egészen közelről ismerkedhetünk az ókori Egyiptom világával), a Természettudományi Múzeumban (dinókiállítás), a Londoni Közlekedési Múzeumban (több tucat közlekedési eszköz kipróbálható). Ha szabadba vinnénk a gyerekeket, akkor térről és jó levegőről gondoskodik a több tucat park. De Greenwichbe is érdemes kilátogatni, ahol a tengerészet történetével ismerkedhetnek a gyerekek vagy a 0. hosszúsági fokon is áthaladhatnak.

Amszterdam

Sétálni, hajókázni és természetesen biciklizni kötelező a városban.  És ezek mindegyike igazi gyerekprogram, mivel rengeteg felfedezni való akad egy egyszerű séta közben is.  Egyébként is nagyon gyerekbarát a város : könnyű használni a tömegközlekedést babakocsival, a legtöb bmúzeumban pedig kimondottan gyerekrésszel is várják a lurkókat.De vannak igazi nagy attrakciók, amelyek az egész családnak remek programot kínálnak. Az egyik ilyen a NEMO Technikai Múzeum, ahol nemcsak nézelődni szabad, de ki is kell mindent próbálni. Érdemes legalább egy félnapot rászánni, hogy körbenézzünk. A Van Gogh Múzeum a már kicsit nagyobbaknak kínál mindenféle művészeti programot.  Amszterdamból vonattal (4 év alatt ingyenes a közlekedés, utána is kedvezményes áron lehet jegyet venni) könnyen kijuthatunk a tengerpartra is kagylót, kavicsot gyűjteni vagy strandolni.  Kisebb-nagyobb állatsimogatók  vannak szinte minden nagyobb parkban.  Az Anna Frank Múzeum komoly témája miatt főleg nagyobbaknak való, de tinédzser korú gyereknek érdekes látnivaló lehet. Ide főszezonban érdemes előre, interneten jegyet váltani, mert népszerű múzeum. Kisgyerekkel picit nehéz a terep a sok csatorna miatt.

Nektek mi a kedvenc családos élményetek Európában?

Kiemelt kép forrása: mybaba.com

Félreértés ne essék, nem vagyok tökéletes és szerintem senki sem az. De mióta gyerekeim vannak, tudom hogy van hova fejlődnöm. És azt is tudom, hogy éppen azóta vettem fel néhány rossz szokást, mióta velük itthon vagyok. De az vesse rám az első követ, aki végigcsinálta már ezt a pár évet és azt mondja, hogy nem is nehéz ez :-)

Szóval a lenti lista szubjektív lista lenne, de mégsem az. Mert ahogy látom, sokan járnak hasonló cipőben. És ez nem szemrehányás. Egyszerűen csak tükröt tartok saját magamnak ( és egy picit másnak is), hogy miért is fáradunk el ebben az egészben. Miért emeljük fel a hangunkat időnként ( vagy gyakran). Miért zuhanunk hullafáradtan az ágyba nap végén.

1. Szabadidő magamnak. Amikor 4 éve megszületett a lányom, non-stop szoptattam. Szó szerint. Az első két hónapban semmi mást nem csináltam. Akkor mozdultam ki először egyedül a lakásból, amikor kiderült, hogy kell a gyereknek egy kis tápszer is, mert nem elég az anyatej. És a tápszert apa is el tudta készíteni. Amíg benne voltam ebben a non-stop szoptatós ( utólag egyébként egy rózsaszín mennyországnak tűnik) időszakban, fel sem tűnt, hogy hullafáradt vagyok, fáj minden végtagom, a nyakam merev. Az első szabad órámban még lelkiismeret-furdalásom is volt, pedig semmi rosszat nem csináltam, csak elmentem pilatesre, hogy újra tudjam mozgatni a bemerevedett nyakam. Szóval anyaként könnyen mindent alárendelünk annak a nagyon is klassz érzésnek, hogy a gyereknek szüksége van ránk. De időnként kibírja, ha félórát más is vigyáz rá. Azért mert anyukák leszünk, nem kell minden korábbi álatlunk kedvelt tevékenységről lemondani. Jógázni már nem tudok hetente többször eljárni, de itthon minden nap, másnap előveszem a jógaszőnyegem. Elkedztem rajzolni, most jó hogy világos van este, időnként fürdésidőben futni járok.
2. Nem marad ki a reggeli! Valószínűleg nem én leszek az egyetlen, akinek hasonló tapasztalata van az életben. Ahogy a gyerekeknél is megfigyelhető a szénhidráthiányos állapot ( jönnek a hisztik, nyűgösség), ugyanez van a felnőtteknél is. A reggeleket egyébként is sokan stressznek élik meg, pláne az, ha még nem is eszünk. Sokan persze felszisszenek, hogy ok, de mikor és hogyan. Én sokszor a reggelit már összekészítem este : kiadagolom a zabpelyhet egy fedeles dobozba a joghurtommal, gyümölccsel és reggel csak be kell érte nyúlni a hűtőbe. Ez este 3 perc elfoglaltság, de reggel aranyat ér, amikor 2 gyerekbe próbálok életet verni, hogy elindulhassunk az oviba.
3. Levegőre! Amikor  a nagyobbik gyerek született, akkor fogadtam meg, hogy naponta legalaább 1 óra kell a gyereknek kint a levegőn. És igazából nekem is jót tesz :-). Zuhogó esőben nem megyek ki velük, de szemerkélő esőben simán jön a gumicsizma és ugrálhat a nagyobb a pocsolyában. Muszály dolognak élem meg néha, de az én hangulatommal is csodákat művel, hogy levegőn vagyok.
4. Korán lefekszem. Persze könnyen beszélek, mert fél 9 körül kidől mind a két gyerekem és van, hogy 10 óra körül én is. De a korán, mindenkinél más. Azt is tudom, hogy nem alvó gyerek mellett sok anyuka este próbálja magát utolérni mindennel. De ha tudatosan figyelünk arra, hogy mennyit is számít, ha kipihenjük magunkat, akkor rájövünk, hogy fél óra plusz alvás, csodákra képes. Persze nálunk is van fogzós időszak, amikor nincs sok alvás éjszaka, de ez a hasznos és jó szokás kialakítása a normálisabb napokra vonatkozik :-)
5. Elég vizet iszom (vagy mégtöbbet). A mi nyűgösségünk, fáradtságunk, idegességünk is sokszor ilyen apróságokon múlik, hogy elegendő vizet, jobb minőségű folyadékot igyunk. Hogy a gyerekre is hat, ha nem iszik eleget, ez nálunk felnőtteknél sincs másképp. Akinek gondot okoz, hogy figyelje a napi adagot, az okostelefonra letöltött appal, hűtőre kitett emlékeztetővel stb. tud segíteni magán. Nekem már az sokat segít, hogy van egy fél literes  poharam és nagyob pohárból többet vizet iszom.
6. Listákat írok. Ciki, nem ciki, de mióta gyerekem van, én mindent elfelejtek. Van bevásárló listám másnapra;  van listám arról hogy mit kell majd az Ikeában venni, ha eljutok; listát írok arról, hogy minek örülne majd a gyerek szülinapra; a napi, heti, havi  teendők benne vannak a naptáramban ( ágyneműcsere, mosogatógépbe sót tölteni, mikor jön a védőnő, mikor kell a fogorvoshoz időpont miatt telefonálni stb. ). Korábban papíroztam, de az utóbbi egy-két évben egyre inkább telefon párti lettem. És hogy ez miért jó? Nem agyalok, hanem akkor, amikor jön egy feladat, bepötyögöm a telefonba és aznap, mikor aktuális reggel ott van a teendő-lista a telefonom képernyőjén.
7. Hagyok a fenébe mindent! A kisebbik gyerekem iszonyatosan anyás, bújos. Vele néha csak ülünk a fotelben és bújunk. Mivel a nagyobb nem ilyen, ő mindig türelmesen megvárja, hogy befejezzem, amit épp csinálok, ezért az a hagyok mindent, úgyis megvárnak a dolgok, ez egy másfél éve került nálam képbe. Van, hogy a reggeli készülődés közben kell mesét olvasnom, vagy fürdőtakarítás közben unja meg a kicsi, hogy vele nem foglakozom és akkor ülünk le 3 percre bújni. És még mindig itt vagyok, nem állt meg ezektől az élet, nekik meg akkor és ott fontos az a 3 perc.
8. Napi 15 perc. Ha másra nincs is idő, ennyit érdemes magunkra szánni és ennyit muszály is. Mindegy, hogy ez 15 perc olvasás, rajzolgatás, kanapén heverészés, delutáni kávézás....de olyan legyen, ami nekünk jól esik és kapcsoljon ki az agyunk a napi mókuskerékből. Ennyi idő is csodákat művel, ha ezt a 15 percet meg is éljük és tudatosan készülünk rá. Néha nehéz, nekem sem sikerül, főleg hogy általában este van egy kis időm, amikor apuka hazaér, de akkor önző vagyok és nekem is kell a 15 perc.
9. Beszélek róla. Sokaknak kívülről ez az egész rózsaszín cukormáznak tűnik a cuki ruhában járó gyerekekkel, akik nagyon édesek és szófogadóak (mások társaságában pláne). De otthon a négy fal között szerintem mindenki, én biztosan kapok néha agyvérzést a gyerekeim hülységeitől. És nem kell nagy dolgokra gondolni, de ki tud akasztani amikor már húszor kértem valamit a négyévesemtől és és ő huszonegyedik kérésre csak elkezd iszonyatos hangon bömbölni, vagy amikor a másfél évesem szimplán egész nap nyafog a fogzás miatt. Ezek iszonyatosan lefárasztják az embert. Tudom, én sem értettem mi ebben a fárasztó, de ha évek óta ez van napi 24 órában, akkor kis hülyeségeken tud fennakadni az ember és a nagy dolgok meg már nem is fontosak. De ami a lényeg, hogy beszélek ezekről. Nem teszek úgy, mintha mindig minden szuper-rózsaszín lenne. És ha másért nem is jó, akkor nekem jót tesz, hogy hangosan elmondom ezeket az apró kis hülységeket.

Tavaly az egyik ismerősöm készített Jamie Olivier egyik szakácskönyvéből egy olyan receptet, ami csupa szuperélelmiszert tartalmaz, nagyon egészséges és még finom is. Mindenféle magokbók készített valami egészen fantasztikus dolgot. Egy hátránya van, hogy sok alapanyag kell bele. Ekkor kezdtem el keresni kevesebb összetevős, de hasonló recepteket.

Így jött szembe velem a tény, hogy az általam olyan nagyon utált datolya ( nem vagyok édesszájú és a cukrozottan kapható datolyáktól már szinte émelyegtem) sok ilyen recept alapja. Csak szerezni kell hozzá nem cukrozott datolyát, aminek viszont nagyon kellemes íze van. Viszont ez ma már szerencsére megoldható és nem feltétlenül vagyonokért. A Medjool datolya, amire sokan esküsznek, elég drága. Kóstoltam, próbáltam és annyival nem adott hozzá többet, mint egy sima datolya a receptekhez.

Az ilyen receptek nagy előnye, hogy könnyen elkészíthető, a gyerekeket is be lehet vonni a "főzésbe", táplálóak, a válogatós gyerekek is könnyebben fogyasztanak gyümölcsöt így és finomak. Annyira egyszerű, hogy februárban a lányom ovijába egyik délelőtt és a gyerekekkel készíettünk 3 féle ízesítésű gombócot.

Ha valakinek nincs  turmixgépe, az se aggódjon, mert botmixerrel is remekül elkészíthető. Az első pár bekapcsolásnál figyelni kell, mert repülhet a kókuszreszelék mindenfelé, de pár hónapja én is így készítem őket és összeáll a massza.

Hozzávalók ( kb. 20-25 gombóc)

• 20 dkg datolya ( mag nélkül, cukrozatlan)
• 35 gr zabpehely
• 15 darab meggy ( mag nélkül )
• 75 gr kókuszreszelék
• 2 kanál cukrozatlan kakaópor, karobpor ( elhagyható)

Elkészítés

1. A kakaópor kivételével mindent az aprítóba teszünk és addig dolgoztatjuk a gépet, amíg egészen apróra nem vág mindent.
2. Ha nagyon nem akar összeállni a massza, akkor 1-2 evőkanál vizet vagy meggylevet adhatunk hozzá, de ezt már csak akkor, ha túlvagyunk az első pontos próbálkozáson. A datolyában is van annyi nedvesség és a meggyben is, hogy össze kell állnia a masszának.
3. Nedves kézzel gombócokat formázunk.
4. És vagy a kakaóporba vagy kókuszreszelékbe hempergetjük a golyókat - kinek mi az ízlése. Mindkét verzióval nagyon finom.
5. Hűtőszekrényben 3-4 napig tartható ( ha el nem fogy addig :-)  ).

Nálunk uzsonna-kategóriában fut a fenti recept ( és társai is), főleg most jó időben, amikor nincs nagyon idejük enni a játszótéren, csak pár falatot bekapnak.

Jó étvágyat!

Az ország nyugati felében járva, óhatatlanul felmerül bennünk, hogy mi lenne, ha átnéznénk Ausztriába egy kicsit, szomszédolni. Csak egy kis alpesi levegőt szívni a gyerekekkel, megnézni néhány nevezetességet a családdal. Menjünk, mert érdemes! Akár egy napra is érdemes elindulni, mert sok gyereknek és az egész családnak jó program található alig néhány kilométerre is a határtól.  De hogy miket is érdemes gyerekekkel megnézni Ausztria keleti részén? Íme, egy kis segítség:

• Kislovagokat és leendő hercegnőket több vár és kastély is elvarázsolhatja. Fraknó várában (Forchtenstein) Forfel, a váregér lehet a gyerekek segítségére, hogy elképzeljék milyen volt itt az élet a több száz évvel ezelőtt. De akár születésnapi partikat is lehet itt szervezni. Riegersburg vára, a boszorkányos vár, nemcsak pazar panorámájával, de solymász bemutatójával is érdekes lehet a kicsit nagyobb gyerekeknek.
• Zotter csokoládégyár kiállítása a maga nemében egyedülálló. Ne unalmas tárlókra gondoljunk, hanem egy nagyon is interaktív kiállítás keretében ismerkedhet meg a család a csokoládé történetével. És nem utolsó sorban annyit kóstolhatnak a gyerekek a túrán, amennyitől még nem lesznek rosszul.
• „Ehető állatkert”, amelyet a Zotter csokoládégyár körüli 27 hektáros, dimbes-dombos területen hoztak létre. A területen az ember, az állat és a hús kapcsolatát szeretnék bemutatni. A biogazdaságban régi haszonállatokat ismerhetnek meg a gyerekek: mangalica, marha, tyúkok, kacsák, szamarak, lámák, nyulak, és többek között halakat is lehet itt látni. És hogy miért ehető az állatkert? Ezt a helyszínen ki lehet deríteni.
• Pamhagen Zoo (Pamhagen állatkert ). Az állatkert valamivel több, mint 10 hektáron mutatja be a környéken élő állatfajokat. Láthatnak itt a gyerekek mangalicát, dámvadat, sertést és farkast is.
• A Schneeberg-i szalamandra vonat körülbelül egy óra autóútra található a határtól, de érdemes ide a gyerekeket elhozni. A felső állomás 1796 méteren van, így a panoráma szemet-gyönyörködtető a hegytetőről. Aztán felérve a hegycsúcsra, lehet túrázni is a családdal, de a kisvasút olyan meredek helyeken kapaszkodik fel, hogy kár az élményt kihagyni. A felső állomáson egy kisebb játszótér is várja a gyerekeket.
• A Familypark Neusiedler See (Családi-park Fertő-tó) ) Ausztria legnagyobb családi élményparkja, ami olyan attrakciókkal várja a családokat, mint hullámvasút, kisvonatozás, traktorozás, forgó boroshordó,állatsimogató a falusi gazdaságban, játszóterek stb. .
• Lucky Town, egy vadnyugati városka, ami Grosspetersdorfban várja a gyerekeket.
• Stirassic Park (Dinoszauruszpark), egy olyan 5 hektáros erdő Stájerországban, ahol életnagyságú dinoszauruszok várják az egész családot. De találkozhatunk itt a jégkorszak állataival vagy a gyerekek kedvenceivel: ugrálóvárral, csúszdával és az elmaradhatatlan dinómozival. Lehetőség van a park területén megszállni különböző magasságokban épített házikókban is. De ez már inkább osztálykirándulás téma lehet, mint családi program.
• Monchhofi skanzen a Fertő-tó keleti partján, alig néhány kilométerre Hegyeshalomtól. Burgenlandi házak, tradíciók, régi eszközök, amelyek akár még a mi gyerekkorunkból is ismerősek lehetnek. Igazi családi program!
• Felsenmuseum (Sziklamúzeum) Bergsteinben. A pici múzeum a környék bányászati tevékenységét és különböző bányászati technikákat mutat be illetve különleges féldrágaköveket mutatnak be. A település neve magyarul borostyánkő egyébként és az itt bányászott borostyánkő egyedülálló a világon.

A borítókép a vonattal-természetesen blogról származik. A saját fotóimon mindenhol ott van a gyerekem is -)

Gyerekkoromban naplóm volt, és valószínűleg minden kislánynak, amibe üzentek nekem a többiek. Most babanaplónk van, amibe én írok mindenfélét a lurkókról, amit majd egyszer jó lesz elővenni és belelapozgatni. Ahogy nőnek a gyerekek, már kinőnek a babanaplóból, de akad néhány fontos pillanat az életükben, amikor érdemes róluk néhány dolgot feljegyezni. Már csak azért is, mert gyorsan megy az idő, mi felnőttek pedig gyorsan felejtünk.

Szóval ilyen aprópóból készült ovisoknak a lent található lap, amit tulajdonképpen mi magunk is elkészíthetünk minimális rajztudással, a gyerek pedig akár ki is színezheti. De ha ehhez nincs kedvünk, akkor szép emlék lesz majd ez is, pontosan kitöltve a nagylányról, nagyfiúról.

 A képre kattintva lehet menteni, nyomtatni.

Mindannyian mások vagyunk. Vagy mégsem? Ahogy nincs két egyforma ember, úgy két egyforma terhesség sem. Mi magunk is változunk és a körülöttünk lévő világ is. Ami az egyik terhességnél még természetes, az a másiknál már inkább viccesnek tűnik, hogy valaha volt ilyen is. Az tény, hogy nagyon különleges állapot. Valami, amiből az emberiség fele kimarad.

2 éve különbséggel született a két gyerekem. Még javában otthon voltam az elsővel, aki egyébként akkor kezdett el járni,  amikor kiderült, hogy érkezik a kistestvér. Szóval a második terhességet egy igazi totyogós mellett kellett végigcsinálnom, aki mindenre fel akart mászni, mindent megnézni, sosem akart nyugton maradni. Az alapvető különbség ez volt a két babavárás között :-)

De akadt még néhány másik különbség is:

1. Olvasás. Az első terhességem alatt ( bár csak a vége felé volt időm, mert költöztünk), de mindent elolvastam gyerek témában. Blogokat, könyveket, újságokat, amik szembe jöttek velem. Főleg az utolsó pár hétben, illetve amikor a baba hazakerült és egész nap szoptattam, akkor állandóan olvastam. Szinte faltam az információkat. Mivel nem volt tapasztalatom, nem is volt mihez kötnöm őket, ezét ( szerencsére ) a sok butaság ahogy jött, úgy el is tűnt.   A második várandósság alatt ilyen luxusra nem volt időm. Kétféleképpen jutott könyv a kezembe a) a totyogosóm mesekönyveit olvastam fel hangosan és képeket nézegettünk b) este az én lefekvésem előtt ugyan elővettem könyvet, de az első oldal felénél el is aludtam. Érdekes módon, a szülésről sosem olvasgattam és nem néztem videókat. Az az érzés volt bennem, hogy majd úgyis úgy fog alakulni minden, hogy az jó legyen. Valószínűleg ezért is nem szeppentem meg, amikor pár óra vajúdás után közölte az orvos, hogy itt bizony sürgősségi császár lesz. Mert fogalmas sem volt, hogy az mi is.
2. Elvárások. Az első lurkóval a várandósság egy édes, rózsaszín valamire hasonlít így utólag. Úsztunk a boldogságban, hogy jön a baba és minden olyan szép volt. Nem voltak rosszullétek sem és szerencsére az utolsó 1-2 hétben volt csak néhány gondom a terhesség miatt. Kényelmetlen volt már a megszokott ágy, hiányzott a hasonalvás és úgy egyébként is 8 nappal túlhordva a babát, már nagyon vártam a szülést. Ellenben a második terhesség elején volt néhány rosszullétes hetem, ami mindenre hasonlított, csak nem rózsaszín álomra. Aztán ezek elmúltak, de megmaradtak a hajnali kelések, mert a fiatal úr akkor szeretett forgolódni és rúgdosni. Az első baba így utólag várandósság volt, a második terhesség :-)
3. Izgatottság. Nem az enyém, hanem másoké! Szóval az első babánál mindenki olyan izgatott körülöttünk, hogy érkezik egy új pöttöm, és milyen a terhesség, van-e már gyerekszoba stb.. Második babánál már kevésbé izgatottak az emberek. És tulajdonképpen mi is az élet természetes velejárójának tekintettük már, hogy érkezik egy baba a családba.
4. Gyerekszoba. A lányomnál napokat ültem az internet előtt, hogy milyen legyen az a bútor, ami majd jó lesz a gyerekszobába, és sokáig ki tudjuk használni . Pláne ha öccse is lesz. Az öccsénél már nem bonyolítottam túl a dolgot : elzarándokoltam a legközelebbi Ikeába és megvettem azt a kiságyat, ami tetszett. Mivel időközben rájöttem, hogy a babákat annyira nem is érdkeli a szobájuk, maximum minket szülőket ( főleg anyukákat ).
5. Fotók. Az első terhesség alatt több pocakos fotó is készült. A másodiknál már valahogy nem éreztem szükségességét, hogy valaki megörökítse a főleg utolsó pár hetes, részemről bálnának tűnő állapotot.
6. Tudatosság. Első várandósság alatt minden héten elolvastuk, hogy mekkor a baba, mi fejlődött ki azon a héten stb.. Érdekes módon a második terhesség alatt sokszor azt sem tudtam megmondani, hogy hányadik hétben járok, nemhogy épp mekkora gyümölcsre hasonlít a gyerekem. Az orvos azt mondta minden szépen fejlődik és ezzel meg is nyugodtam.
7. Öltözködés. Mivel az első terhességem alatt még javában dolgoztam, kivéve az utolsó 6 hetet, ezért emberek közé kellett mennem. Én alapvetően szoknyás típus vagyok, de most már 2 gyerekkel a hátam mögött felfoghatatlannak tűnik, hogy néha egy megbeszélés kedvéért még magasarkút is húztam a szoknyához, ruhához.  A szoknya, ruha még most is megvan és volt, hogy játszótéren megkaptam, hogy jó ide a farmer, tornacipő is. Tornacipőm nincs és a magassarkúak is már csak évente egyszer-kétszer kerülnek elő.
8. Pihenés. Az első terhesség egyik legnagyobb előnye, hogy akkor szusszan az ember egyet, amikor szeretne. Ez egy gyerekkel, pláne egy totyogóssal nem így van. Emlékszem a második terhességem alatt naponta kilométereket kismotorozott a lányom, én meg közben álmodoztam arról, hogy a kanapén heverészek otthon feltett lábakkal. Esős napokon volt a legjobb, mert akkor hajlandó volt a szőnyegen heverészni mellettem. De aztán jött a tavasz, jó idő és menni kellett.
9. Tudatállapot. Az első terhességem első percétől kezdve mindig ott volt az agyamban, hogy babát várok. Figyeljek magamra jobban! A második lurkónál valahogy ez nem így volt. Lehet, hogy a nagytestvér miatt nem volt annyi időm, hogy ezen gondolkodjak. De tény, hogy amikor szülés előtt 2 héttel még 25 fős házibuli volt nálunk, akkor gondolkodtam el, hogy valahogy az egész terhességre ez volt jellemző. A második terhességet már természetesnek éltem meg és nem egy más állapotnak. Nem én alkalmazkodtam a más állapotomhoz, hanem azt próbáltam az életünkhöz igazítani.

Te hogyan élted meg a terhességeid?

Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, ha kimozdulnánk otthonról. Bár a lenti listában van olyan is, ami több órás elfoglaltság és belépőjegyes, de vannak olyanok is, amelyek szerencsére még ingyen vannak : Margitsziget, Római-part, játszóterek, bicajozás....

1. Római parton kacsát etetni, kavicsot dobálni
2. Libegőzés
3. Csúszdapark a Gellérthegyen
4. Piknikezés
5. Fogaskerekűzés
6. Római Kalandpark
7. Teházak, főleg olyanok, ahol a földön is lehet ülni
8. Túrázás Hármashatárhegynél
9. Bábszínház
10. Olimpia park a belvárosban
11. Kisvasutazás
12. Mátyás király játszótér a Várban
13. Piczinke póniudvar
14. Margitszigeti "állatkert"
15. Orczy park
16. Csepeli kalózós játszótér
17. Tarzan Park Újpesten
18. Hajókázás a Dunán
19. Fűvészkert
20. Sas-hegyi látógatóközpont
21. Csillebérci kalandpálya
22. Strandolás
23. Szemlőhegyi-barlang
24. Kamareerdőn sétálni
25. Dunaparti kerékpárúton végigtekerni
26. Normafa - Anna-réti játszótér, Erzsébet kilátó
27. Rákospatak menti kerékpárút
28. Bikás-park
29. Budai Arborétum

+1 ezt még nekem is fel kell fedeznem, de a szomszéd kerületben van, szóval nincs mentség, menni kell :-)

Szilas patak menti játszótér, kerékpárút

Mióta bekerültek olyan mesekönyvek az itthoni készletbe, amiket nem lehet egy este alatt elolvasni, azóta folyamatosan gond, hogy mi legyen a könyvjelző. Volt már képeslap, de az valahogy mindig kiesik, amikor a gyerek kiveszi a könyvet a polcról este. Volt, hogy nyitva hagytuk a könyvet, ott ahol folytatni kell majd, de a kisebbik megtalálta napközben és becsukta.

Valami olyan megoldás kellett, ami nem csúszik ki a könyvből és a gyerek is tudja kezelni. Innen jött a gumis ötlet. A sarki papírboltban ( méteráru boltban, dekor boltban is lehet kapni) vásároltam kész filc figurákat még pár hónapja, hogy majd jók lesznek valamire. Van csibe, katicabogár,kisautó, tojás stb. . Most végre a katicabogár megtalálta a rendeltetését. Egyébként darabja olyan 50 Ft körül kapható.

Kell még hozzá ugyancsak méteráru boltban beszerezhető gumi. Nekem a vastagabb volt itthon színes verzióban, de a vékonyabb, fehér is megteszi. A gumi egyébként ( attól függ milyen vastag és színű) 100-200 Ft körül kapható.

A kedvenc könyv lett a mérték. Simán a gumit ráigazítva a könyvre levágtam méretre, egy fél cm ráhagyással. Vagy pár öltéssel rögzítjük vagy ragasztópisztollyal összeragasztjuk. Ha megszáradt, akkor mehet rá a filc figura is.

Ha szeretnénk elrejteni a gumi belső felén látható varrás vagy ragasztás nyomokat, akkor a legjobb, ha a maradék gumival ( vagy pár cm hosszú szalaggal) körbetekerjük és majd azon az oldalon ragasztjuk meg, ahova a filc forma kerül. Így a filc forma majd eltakarja ennek a ragasztását.

5 perc és már használható is!

Jó olvasást!

Kevés gyerek van, aki ne szeretne vonatozni, pláne ha kisvonatról van szó. Onnantól kezdve, hogy az embernek gyereke születik, szinte mindegy hogy kisfiúról vagy kislányról van szó, egy jó ideig a kisvonatozás a családi programok egyik meghatározó eleme lehet. Szerencsére akad bőven az országban lehetőség, hogy kisvonattal utazzunk. Vannak közöttük egészen különleges élményt nyújtó vonalak is, ebből ajánlok most hármat.

Kemence Erdei Múzeumvasút - Börzsöny

A kemencei vonal nemcsak azért különleges, mert akárcsak a többi kisvasút gyönyörű környéken jár, de ez az egyetlen vonal ma Magyarországon, amit önkéntes munkával üzemeltetnek. A Börzsöny északi részén található kisvasút Budapesttől valamivel több, mint 1,5 óra autóúttal érhető el. Már az odajutás is elég vadregényes, hát még a kisvasút vonala. Korábban erdészeti célra készült vonalat a 2000-s évek elején állította helyre egy helyi baráti kör, akik nyaranta hétvégenként és ünnepnapokon  üzemeltetik is a vonatokat.

Túrázóknak, kerékpárosoknak is pazar élményt nyújt a vonal környéke, de kisgyerekkel is lehet tenni hosszabb-rövidebb sétákat és ha elfáradunk, valamelyik megállóban visszakapaszkodunk a vonatra. Honlapjukon nemcsak különböző nehézségi szintű túrajavaslatokat találhatunk, de ajánlásokat is, mit érdemes a környéken megnézni.

A fogadóépület mellett - amelyet szintén felújítottak néhány éve - kisebb játszótér működik és régi járműveket is megnézhetnek a gyerekek.

Nyár közepén pedig a kisvasút napon extra programokkal várják az idelátogatókat: koncertek, járműbemutató, kézműves programok, fotókiállítás stb. .

Lillafüredi kisvasút – Bükk, Miskolc

A Miskolctól Garadnáig közlekedő vonal igazán fantasztikus élményeket kínál kicsiknek és nagyoknak. Nincs még egy olyan vonal Magyarországon, ahol hidakkal, alagutakkal vagy ilyen mély szakadékokkal találkozhatunk a sínek mellett. A Miskolc,Dorottya utcától induló vonatok először Miskolc kertvárosi részén kanyarognak végig a családi házak között. Aztán pedig útba ejtve a Hámori-tó partján található Lillafüredet egészen a Garadna völgyi végállomásig zakatolnak. Az egész út kb. 1 óra. Miskolctól Lillafüredig is feljutni kb. 30 perc vonattal.

A többség le is száll Lillafüreden, hogy a tó környékén sétáljon, megnézze a vízesést vagy a néhány éve elkészült függőkertet. A tó környékén akár babakocsival is lehet sétálni. Sok eső után néhol picit csúszós lehet a talaj, erre érdemes felkészülni kényelmes cipővel.

A palotaszálló előtt a gyerekek egy kisebb játszótéren várhatják meg a következő vonatot.Kalandvágyó családok pedig még csónakázhatnak is a tavon.

Gemenci kisvasút –  Baja-Szekszárd

A gemenci kisvasút egyik érdekessége, hogy a Duna árterében közlekedik. Nincs még egy ilyen szakasza a folyónak a Fekete-erdei forrástól a torkolatig tartó szakaszon. Az Európában is egyedülálló ártéri erdő rendszeresen elöntés alá kerül. A vonat Pörbölytől (Bajától néhány kilométerre található) a Szekszárd melletti Bárányfokig közlekedik, ami teljes vonalon 30 kilométert jelent.

A vonatok minden nap közlekednek, de jó időben itt is a hétvégi időszak a csúcs. Így aki kisvonatozni szeretne szombat-vasárnap, érdemes korán kelnie, hogy időben el tudjon indulni és egy jót kirándulni a családdal. Telente zárt, fűtött kocsik közlekednek, nem teljen útvonalon.

Ahogy elhagyjuk Pörböly állomást, rögtön vaddisznókat, szarvasokat láthatunk a vonat ablakaiból. A vonal mentén több megállóhely, ahol játszótér, magaslesek, kilátók, tanösvények, kiállítás várják a vendégeket. Sokan túráznak, kerékpároznak a sínek mellett, de lehet sétahajókázni és lovagolni is a környéken.

Mivel sík terepen vagyunk, nem kell félni a szintkülönbségektől, kezdő túrázók és kerékpározók vagy kisgyerekek is könnyen juthatnak egyik megállóhelytől a másikig. Útjközben pedig rengeteg felfedezni való akad akár egy totyogó kisgyereknek is. Száraz időben akár babakocsival is lehet néhány megálló között közlekedni, de kisgyerekkel azért praktikusabb a hordozó.

Mióta a nagy oviba jár, nagy szerelem a színezés. A társasjátékozással pedig fél éve folyamatosan ismerkedünk, a legnagyobb gond a türelem és a dobokocka ismerete. Ezt a kettőt hoztam most össze, csak egy nagyon egyszerű formában :-)

Kicsikkel, 3 év körüliekkel is játszható, ha valamennyire már ismerik a dobókockán a pöttyöket.

Több példányban kinyomtatva tudjuk játszani. Ahányat dobunk, azt a foltot tudjuk a nyuszin vagy a tojáson kiszinezni. Az nyer, aki hamarabb kiszínezi a formát.

Mindkettő fotó, csak simán ki kell őket nyomtatni.

Jó játékot!