Nemrég írtam egy Segítség, hisztis a gyerekem bejegyzést és abban említettem, hogy milyen sokat segít a türelem és néha az, hogy meg tudjuk várni, amíg ő lehiggad. OK, gyerek lehiggad. De nekünk mi segít majd?

Sokan azt gondolják, hogy igen, én majd ezeket a helyezeteket tudom kezelni. Persze mindenkinek mást jelent kezelni egy dühöngő 2-3 évest, de szerintem abban egyetértünk, hogy aki találkozott már ilyen helyzettel, az tudja, hogy  a világ egyik legnehezebb dolga ez. Mert a cuki gyerekünk, aki pár perce még tündérien nevetett valamin, a következő pillanatban kiaakad úgy valamin, hogy kezelhetetlenné válik. Mi pedig csak döbbenten állunk és azt sem tudjuk most mégis mit csináljunk. Cikáznak a gondolatok, de hirtelen semmi sem jut eszünkbe. Tehetelenségünkben hangosan rászólunk vagy mi is bevonódunk a hisztibe és pillanatok alatt valami eszméletlen hülye megoldással, amit későb bmegbánunk, de véget vetünk az egésznek.

Szóval teljesen természetes, hogy mi szülők is idegesek leszünk és az is, hogy néha nem tudunk mit kezdeni a feszültségünkel. De az már jó, ha beismerjük, hogy nekünk is nehéz és dolgozni kell a megoldáson. Vagy nem kell, de akkor előbb-utóbb a mi egészségünk látja kárát annak, hogy magunkba fojtjuk ezt a frusztrációt, dühöt és sokszor tehetetlenséget.

Néhány módszer, ami segíthet a kritikus pillanatokat túlélni:

1. Számoljunk visszafelé 20-tól vagy ha ez már nagyon megy, akkor bármilyen számtól. Azért nem normál módon, ahogy szokták mondani - számolj 10-ig - mert az már rutinból megy és itt most az a fontos, hogy kizökkentsd az agyad a normál kerékvágásból.
2. 54321 technika
   • sorolj fel 5 dolgot, amit a helyiségben látsz ( plüssmaci, lego, fotel, asztal, szék)
   • nevezz meg négy dolgot, amit érzel ( jön a hideg a hátamra valahonnan, a karom az asztalnak nyomódik stb.)
   • nevezz meg 4 dolgot, amit hallasz ( zúg a mosógép, a bébiőr pittyeg stb.)
   • nevezz meg 2 dolgot, amit érzel az orroddal ( jelenleg semmi, mert be van dugulva)
   • mondj egy pozitív dolgot saját magadról ( kitartó vagyok)
3. Mantra. Ha sokat ideges az ember és hajlamos átesni a ló tulsó oldalára és könnyen robbani, akkor hasznos, ha van egy mantránk, amit elmondva kizökkenünk az adott helyzetből. Pánikbetegeknél szokták alkalmazni, de láttam már ilyen mantrát egyik ismerősöm hűtöjén is. Saját bevallása szerint, ha a gyerekek ( 4) kezdik szétszedni a házat és ő meg kezdi ezt rosszul viselni, akkor odamegy a hűtőhöz és ezt olvasgatja egy kicsit ( valami hasonló : jó szülő vagyok, szeretem a gyerekeim, nagyon édes gyerekeim vannak és majf egyszer kinövik ezt a hisztis dolgot).
4. Szituáció. Ez egyfajta memóriajáték. Egy korábban megtörtént eseménynek a környezetét kell leírnod. Például : szálltam fel a buszra a gyerekekkel pár hete és a környezet - már hűvös volt, október. Nem voltak sokan, de az a kevés ember is úgy szalad a buszhoz, mintha ez lenne az utolsó járat. Pedig már jött a következő. A buszon meleg volt és szűk volt a hely, nehezen navigáltam a babakocsival.
5. Fogj meg egy tárgyat és írd le,hogy mi az!  Ez egy új dolog, ez nekem is újdonság, de hasonló mint a többi, szóval valószínűleg ugyanolyan jól működik, hogy kizökkenjek az adott helyeztből és kellő távolságból tudjam szemlélni a dolgokat. ( Párna - puha, kellemes tapintású tárgy, amihez esténként nekidőlve olvasgatom a kedvenc könyvem. Persze, ha lenne rá idő, de mivel nincs, ezért csak a gyerek rágcsálja meg a sarkait jobb napokon).

Persze ezeket gyakorolni kell, nem fognak egyik napról a másikra működni. Már csak azért sem, mert ahhoz is idő kell, hogy az adott helyzetben eszünkbe jusson, hogy mit is kell csinálnunk. Erre olvastam olyan megoldást, hogy ha például sokat hisztizik a gyerekünk, akkor a csuklónkra erősített szalag  segíthet emlékeztetni rá, hogy nem az a megoldás, hogy hisztivel reagálok, hanem van más út is. Kvázi ez a szalag hívja elő a megoldást az agyunkban.