Te tudod, hogy mit jelent a diszlexia, diszgráfia vagy a diszkalkulia ? Vagy hogy nemcsak selypítés és nem pörgő r betűk esetén lehet egy logopédust felkeresni? Egyáltalán hány évesen kezdjen a szülő aggódni, hogy nem beszél még szépen a csemete? Milyen állomásai vannak a beszédfejlődésnek?  Meddig kell elkezdenie beszélni egy gyereknek? Mikor érdemes a logopédust felekresni? És egyáltalán mit csinál a logopédus ?

 

Óvodát most kezdő gyerekek szülei már kiscsoportban találkoznk, rögtön óvodakezdés után, egy kérdőívvel, ami a gyerekek nyelvhasználatát és beszédképességét vizsgálja. Ez egy kb. kétoldalas kérdőív, ami rákérdez olyan dolgokra, hogy milyen szavakat ismer a gyermek, milyen mondatokat használ, milyen hibákat ejt.

Mivel ebben az életkorban gyorsan formálódnak, ezért nem kell feltétlenül megijedni, ha az egyik héten még nem pörög szépen az r betű vagy rosszul használja a tárgy esetet ragozásnál vagy furcsa sorrendbe teszi a szavakat egy kérdés során. A gyerekek az alapján tanulják az anyanyelvüket, hogy velünk, felnőtekkel sokat beszélnek.  Azért az elmondható, hogy sokat számít a környezet és hogy a körülötte élők milyen minőségben használják a nyelvet. Tetszik, nem tetszik rajtunk felnőtteken múlik, hogy egy hároméves gyerek hogyan és milyen szinten használja a nyelvet. Szóval az első 3 év itt is meghatározó.

Beszédfejlődés - mikor is kezdődik?

Sokan azt hiszik, hogy a beszédfejlődés egyéves kor körül kezdődik, amikor a baba elkezd szótagokat mondani ( ba-ba-ba, ma-ma-ma, ta-ta-ta időszak). Nem ekkor kezdődik, hanem már sokkal korábban, hiszen hogy idáig is eljusson egy baba, a szájkörüli izmoknak kell megerősödnie illetve szükséges az is, hogy hallja és lássa, hogy a körülötte élők beszélnek.  Vagyis legyen minta előtte.

Hogy a szájkörüli izmok megerősödjenek, mi felnőttek leginkábbb annyit tehetünk, hogy amikor már tud rágni a baba és igénye is van rá, elkezdünk áttérni a darabos étkezésre. A pépes ételek sajnos nem tesznek jót a beszédfejlődésnek.

 

Beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig

1 hónapos - figyel a hangokra

1,5 hónapos - mosolyog

3 hónapos - elkezd hangokat adni

4 hónapos - ha hangot hall, megpróbál erre reagálni

5 hónapos - reagál az arckifejezésekre

7 -8 hónapos - nyálbuborékokat fúj

11 hónapos - kezdődik a szótagolós beszéd : ta-ta-ta, ma-ma-ma

12 hónapos - gesztusokkal próbál kommunikálni

 

[caption id="attachment_1190" align="aligncenter" width="1280"] A fagylaltevés nagyon hasznos tud lenni[/caption]

Amit mi felnőttek tehetünk, az pedig az, hogy beszélünk a babához. Ez első gyereknél furcsa igazán, hiszen otthon van anyuka egyedül a nem beszélő babával és miről is beszéljen. De bele lehet jönni ám! Egyrészről el lehet neki mindent mondani, hogy mit csinálunk éppen és hogy mi micsoda, másrészről pedig erre jók a mondókák, énekek. Énekelni nem tudó anyukák ne aggódjanak ( én is az vagyok ) senki nem fogja hallani otthon a produkciónkat, de a gyerek élvezni fogja nagyon :-).

Mivel a baba rendszeresen fog találkozni a védőnővel, gyerekorvossal, aki kérdezgetni fogja, hogy miket mond már, mire reagál, normál esetben kiszűrik, ha valakinél gond van( kérdőívek, állapotfelmérés). Nem beszél minden gyerek ugyanolyan ütemben, nem kell mindenáron elhinni nagyszülők történeteit, hogy az én kisfiam már egyévesen folyékonyan beszélt, akkor a kicsi unokám miért nem beszél még? És az anyukák bezzeg történeteire sem kell alapozni a játszótéren.

Nagy eltérés mutatkozhat gyerekeknél az egyéni adottságaik miatt is , a környezetük miatt is a beszédfejlődésben. Néhány gyerek 2 évesen már érthetően mond 2-3 szavas mondatokat, míg más gyereknél ez csak 3 évesen következik be. Megkésett vagy zavart beszédfejlődésre normál körülmények között 3 éves kor után gyanakodnak csak.

Beszédfejlődés  - fejlesszem vagy sem?

Nem kell a gyereket külön trenírozni, elég ha odafigyelünk rá és néhány apróságra. Amíg néhány dolog 20-30 éve még természetes volt, ma már külön fel kell hívni a szülők figyelmét rá.

• sokat beszélgetünk a gyerekkel - ha nincs igény, hogy megszólaljon a gyerek, akkor miért szólalna meg
• mesét olvasunk és nem mesét nézetünk vele ( a meseolvasás majd  a későbbi írás, olvasásnál is fontos lesz, bővíti a gyerek szókincsét és a szövegértést is  fejleszti)
• legyen a beszédminta jó, amit a gyerek hall tőlünk- figyeljünk oda mi magunk is, hogy helyesen beszéljünk
• zenét hallgatunk, együtt énekelelünk - Kerekítő és Ringató foglalkozások nagyon hasznosak, de bármilyen mondókázás otthon is megteszi
• nem kell tv, tablet és telefon egy ekkora gyerek kezébe - persze a mai világban ezt nehéz megúszni, de minél később kezdi és minél kevesebbet használja, annál inkább jót teszünk a beszédfejlődésének
• túl korán megkezdett idegennyelvoktatés is okozhat gondokat  ( pl. diszlexia)
• interneten is lehet találni olyan oldalakat, amelyek segítségére lehetnek a témában a szülőknek : Gyereketető
• hagyni kell a gyereket fagyit enni, ropit enni néha : ezek mind a nyelvizmokat erősítik
• ne gügyögjünk a gyerekhez! Nagyon aranyos, bájos, de nem teszünk jót vele.

 

Karinthy Frigyes : Gügyögés

- Bübüte, tit szejet Bübüte, a nénit, vad a bácit?
Bübüke: A Majiszta nénit.
Mariska néni: Jaj, te, mindjárt megeszlek! Méj szejeti Bübüte a Majiszta nénit? Ude azéj, mej az ad neki cutojtát.
Bübüke: Igen.
Mariska néni: Hallod? Azt mondta, igen. Hallottad, hogy mondta?
A bácsi: Hát a bácit nem szejeti a Bübüte? Na, megállj! Mosz haratszit a báci.

[caption id="attachment_1192" align="aligncenter" width="1280"] Meseolvasás tévézés helyett - mindenkinek jót tesz a családban[/caption]

Kihez lehet fordulni, ha gond van?

 

Amennyiben gyerekorvos, védőnő rendszeresen látja a gyereket és nem indul meg a beszéd időben, akkor ők javasolnak  megoldást, hogy kit kell felkeresni. Először ki kell deríteni, hogy szervi probléma van-e ( pl. lehet, hogy igazából hallás probléma van ) vagy valamilyen lelki probléma okozza a beszédfejlődés elmaradását ( pl. tragédia a családban, költözés is okozhatja, hogy még nem beszél a gyerek). A helyi pedagógia szakszolgálatnél kaphatunk segítséget, hogy merre érdemes elindulni ( hallásvizsgálat, torna stb. )

A fent leírt pontokon felül a szülő 3 éves korig mást nem nagyon tehet beszédfejlődés témában. A beszéd magától fog kialakulni. Nem lehet sürgetni.

 

Mit csinál a logopédus?

Egy kb. 1 órás felmérés keretében megvizsgálja ( tesztek, beszélgetés), hogy mi a probléma. Majd  a szülőkkel egyeztetve, közösen eldöntik hogy hogyan tovább : milyen terápia szükséges. Hogy mennyi időt vesz igénybe szándékosan nem írtam, hiszen ez felelőtlen ígérgetés lenne. Nyilván a szülőnek az lenne  a legjobb, ha a logopédus azt mondaná, hogy hetente 1 kezelés, naoi 10 perc gyakorlás otthon és 1 hónap múlva a gyerek tisztán beszél pédául. De ez gyerek és probléma függő is.  Illetve igen, ez nem csak a logopédus feladata lesz, hanem közös munka. A szülőnek is lesz feladata otthon.

Sokan helytelenül azt gondolják, hogy a logopédus csak selypítő gyerekekkel foglalkozik, de ez nem így van. Minden olyan terület, ami kommunikációval összefügg ( beszéd, írás, olvasás, számolás) a logopédia hatáskörébe tartozik.

Néha minden rendben van a gyerekkel vagy valami egészen kis apróságon siklik át a hozzáértők figyelme és csak tinédzserkorban vagy felnőttkorban válik a beszédhiba zavaróvá . Ilyenkor sem késő még logopédust felkeresni és kideríteni mi lehet a gond.

3 éves kor után pedig a gyerekek beszédjére már az óvónó, pedagógiai asszisztens és az óvodai logopédus is odafigyel. Akinek nem elég az óvodai keretek között kapott logopédiai foglalkozás, ott a pedagógus is egyezett a szülővel, hogy milyen további lehetőségek vannak.

 

Köszönet  Spitzmüller Zsuzsa gyógypedagógus, logopédusnak, aki nagyban hozzájárult, hogy ez a cikk elkészült.