Sokan, sokmindent mondanak a szobatisztasággal kapcsolatban : nekünk egyik napról a másikra leszokott a pelusról; nálunk már 1,5 évesen szobatiszta volt a gyerek stb. . De a valóság valahol fényévekre van ezektől és erre mindenki majd csak akkor jön rá, ha az ő csemetéje is elkezdi elhagyni a pelust.

Szóval sokmindent hallottam az elmúlt 3 évben ( igen, a lányom elmúlt 3, amikor szobatiszta lett), de ez az a téma, amivel kapcsolatban nem lehet jó tanácsokat hallani, maximum jó sztorikat. Mindenkinek más a gyereke és másképp szokik le. Egy közös bennük, mind szobatiszták lesznek. Hogy mi ezt hogyan viseljük, az már csak rajtunk múlik :-)

Szobatisztaság és amikről senki nem beszél

1. Mióta szobatiszta a lányom, a WC papír fogyasztásunk megháromszorozódott : oppá, véletlenül a WC-be esett a guriga; Anya, én most olyan jó sokat használtam papírból, jó ?;
2. A vízfogyasztásunkról nem is beszélek, főleg mióta egyedül mos kezet felnőtt felügyelet nélkül : olyan jó dolog a pacsálás és végre legálisan teheti mindezt
3. Wc-t takarítani nappal nem lehet, csak este fektetés után, hiszen napközben állandó készültségben kell állnia a WC-nek. Hiszen ha menni kell, akkor menni kell !
4. A pelus nem tűnik el rögtön az életünkből : ha több órára megyünk el otthonról; ha autóval hosszabb távra megyünk; éjszaka például kell pelenka a kezdeti időszakban
5. Lehet, hogy pelus nem fogy annyi, mint korábban, na de bugyiból ipari készleteket halmoztunk fel. És jelentem, használatban is van mind.
6. Minden táskámban, babakocsi kosarában, autóban és minden, de mindenhol van tartalék ruha, hiszen ki tudja mikor történik baleset.
   

   [caption id="attachment_1180" align="aligncenter" width="665"] Vicces történetek mindenkivel történnek[/caption]
   

    

7. Mióta gyerekünk van, napi beszédtéma lett, hogy melyik, mikor és mennyit pisilt és kakilt. De most, hogy a szobatisztasággal próbálkozunk, a gyerekünk úgy érzi, hogy a szülők kisebb nagyobb dolgairól is beszélni kell.  Tegnap kakiltam és Anya is - jegyzi meg ismerőseimnek cuki 3 évesem teljes természetességgel :-)
8. A gyerekek néha virágnyelven beszélnek testi szükségleteikről : Anya, méhecske szállt a popimba - nálunk ez jelzi, hogy nemsokára kaki lesz.
9. Balesetek általában a legrosszabbkor történnek. Nálunk többször akkor,amikor az öccse tápszert iszik cumisüvegből. Persze ilyenkor a kicsi is rafinált, még véletlenül sem engedi kihúzni a szájából az üveget, inkább behorpad a homloka. Ilyenkor a balesetes nagylánynak pár percet várnia kell. Egy tócsa közepén.
10. Ha a gyerek még nem akarja a szobatisztaságot, akkor aztán a szülő bármit csinálhat. Nálunk egyik próbálkozós alkalomkor két nap után a lányom annyit mondott a harmadik-negyedik bepisilés után: Anya, inkább kérem a pelust, az úgy most jobb lesz nekem! És nekem is jobb volt :-) Várni kellett még 2 hónapot a szándékra részéről.

+1  sztori. Augusztus végén, hazefelé egy visegrádi kirándulásról megálltunk ebédelni egy halászcsárdánál, aminek szépen gondozott gyepe van. Jó idő van, étterem terasza tele van. Amíg az ebédet vártuk, szobatisztasággal barátkozó gyermekem a füvön szaladgált majd egyszer csak megszólal : Anya, nézd csak! Nadrág és bugyi nélkül, épp a fű kellős közepén akart pisilni. Persze én döbbentem szedem össze a gyereket, miközben többen kuncogva folytatják az ebédjüket.  Én próbálom kitalálni miért nem szólt, hogy pisilni kell, amikor kiderül, hogy jön a kaki. Persze a WC-ig nem érünk el vele, ahol egy iciri-piciri mosdóban kell róla lehámoznom a kakis bugyit, úgy hogy közben ne fogdosson mindent össze-visza  és persze búcsút is inteni neki, mert nem szeretném hazavinni. Még bezacskózva sem. Nagy krokodil könnyek, mert a Peppa malacos kedvenc bugyiját ott hagyjuk a WC kukájában. Majd miután visszeténfergünk az asztalunkhoz a kaland után zsibbadt lábakkal, kiderül, hogy az öccse is bekakilt. De szerencsére ő még pelusba. Mindezt egy leves és a főétel között :-)

 

[wpdevart_like_box profile_id="1618805441763447" connections="show" width="300" height="550" header="small" cover_photo="show" locale="en_US"]