Az előző részben eljutottunk Portóig az óceánparton végigautózva. Nekünk ez április 27-én dél körül sikerült. Mivel a szállásunkat még nem tudtuk elfoglalni, amit szintén booking-on foglaltam, ezért szemfüles férjem kitalálta, hogy akkor addig stadiont nézünk ( Estado Dragao Porto). Merthogy a lisszaboni foci csapaton kívül még a portói csapat olyan, ami rendszeresen nemzetközi kupákba jut . Szóval ha már itt vagyunk, akkor ezt látni kell.Egyébként azért is érdekes itt kezdeni a városnézést, mert a stadion nem olyan messze található a városközponttól ( talán 10-15 perc) és egy dombra épült. Vagyis remek a kilátás a városra.
Körbesétáltuk a stadiont, bementünk a rajongói boltba és nem mellesleg nagyon kulturált körülmények között tisztába tettem a gyereket, ha már ott voltunk :-).
Portugália híres boros városa : Oportó
12 után tudtuk a szállásra bejelentekzni, ami nagyon klassz helyen volt( kb. 10 perc sétányira a székesegyháztól). Parkolás szempontjából egy katasztrófa, de aztán a recepciós ajánlott egy szemben lévő parkolóházat, aminél sajnos nem volt jobb ötletünk, de 24 órára alig pár euróért tudtunk parkolni.
Portó ( mint ahogy kiderült a portugálok hívják így, magyarul inkább Oportó) a borászatáról, az iparáról híres környék. A város maga a Duoró folyó két partjára épült. Elég kettős látványt nyújt a város, hiszen a korábbi folyóparti épületek közül már sokat restauráltak és kezd igazi turistalátványosság lenni : sok kis üzlet, kávéházak, éttermek. De ahogy a folyópartot elhagyjuk és feljebb sétálunk a szűk sikátorokba, látjuk hogy rengeteg épület üresen áll. Másnap a Tőzsdepalota idegenvezetője el is meséli, hogy sokan elhagyják a mára már nem igazán korszerű belvárosi régi házakat, mert sokkal élhetőbb lakhatást keresnek a külvárosban. De van egy olyan hangulata a városnak, ami semmihez sem fogható és emiatt nem is érdemes kiahagyni, hogy csatangoljunk egyet a sikátoros, meredek utcás városrészben. Ami egyébként egy-két lépcsős résztől jól járható babakocsival.
A folyó felett emelkedik az erődszerű székesegyház, ami szürke, borult időben még inkább drámai hatást kelt. Mi innen kezdtük a városnézést, majd leereszkedtünk a szűk utcákon, szinte minden sarkon valami érdekes épütelre bukkanva. Leérkeztünk a folyóhóz, át a híd alsó szintjén a folyó túl partjára, ahonnan libegővel felmentünk a másik oldalon magasodó dombra. A híd felső részén pedig visszasétáltunk a katedrálistól nem messze található szállásra.
A belvárosban nem éri meg autót használni és nem is nagyon lehet. A szűk utcák labirintusában könnyen elakad az ember és parkolóhelyet sem nagyon láttunk. Itt-ott láttunk villamost, amivel egyébként ki is lehet jutni az óceánpartra.
[caption id="attachment_1034" align="aligncenter" width="665"]
Portó[/caption]
Megnéztük még a Tőzsdepalotát, amit feltétlenül ajánlok mindenkinek. Az épület még akkor épült, amikor Portugália egy nagyon gazdag ország volt a felfedezések miatt és ez nagyon is rányomta bélyegét az épületre ( jó értelemben). Az épület vezetéssel tekinthető meg, ami körülbelül 45 perc. Mivel van lift az épületben, ezért babakocsival és kerekesszékkel is járható. És nagyon is segítőkészek a múzeum dolgozói, bár ezt már írtam korábban is, hogy az egész országban nagyon segítőkészek voltak, amikor meglátták, hogy gyerekkel vagyunk.
Szépen lassan lecsoroghatunk a kis utcákon a kikötőig, ahonnan akár 1-2 órás hajózásra is mehetünk a folyón felfelé, ha nincs egy egész napunk vagy töb napunk erre. Nekünk sajnos magas vízállás miatt ez nem sikerült. De biztosan nagyon érdekes lehet felhajózni a folyón és közben ismerkedni a várossal és a környező bortermelő vidék történetével.
Ahogy korábban írtam a folyóparti sétány tele van kis kávézókkal, éttermekkel, üzletekkel. De ha nem akarunk beülni sehova, akkor is élvezhetjük a folyó hangulatát és kár is kihagyni ezt az élményt a programból. Aztán szépen lassan elérve a hidat, át tudunk sétálni a híd alsó részén a túlpartra.
A túlparton a régi ipari épületeket találunk, amelyeket nagyon szépen felújítottak és portói bort kóstolhatunk ( osztogatnak sok helyen kuponokat is, hogy az első italra valamelyik üzlet vendégei lehetünk); halas éttermeket próbálhatunk ki. A folyóban régi hajókat nézhetünk meg, amivel anno a boroshordókat szállították a folyón. Kb. 15 perc sétára a hídtól található a felvonó végállomása, de ezt nehéz is eltéveszteni, mert a folyóparti sétány felett libegnek el az zárt kabinok. Mi ezzel a libegővel felmentünk a domb tetejére, ahol egy korábbi templom, rendház és jó elhelyezkedése miatt katonai épületek voltak még a diktatúra idején. Pazar kilátás nyílik a folyó másik oldalárs és a városra.
Innen némi sétával megtalálhatjuk a hídnak a felső részét, ahol át is sétálhatunk vagy mivel itt jár a villamos, ezért tömegközlekedéssel is visszajuthatunk a város központi részére. Mi a sétát választottuk, mivel nem mindennnapi a kilátás a hídról. Pláne estefelé, lemenő napnál. Akinek viszont magasságiszonya van, az kapaszkodjon rendesen :-).
A városban sok helyen ( templomok, pályaudvar jegypénztárát például érdemes megnézni) szembejönnek velünk a gyönyörű csempézett épülethomlokzatok. Aki ezeket szereti, a folyóparton több üzletben vásárolhat is kerámia termékeket. Én szerettem volna, de valahogy mindegyik az egytucat fajta volt, ami meg tetszett valamelyik helyen, nem vettem meg, mert biztos lesz máshol is. Hát nem volt :-(
[caption id="attachment_1035" align="aligncenter" width="665"]
Portói életképek[/caption]
Biztosan lehetett volna több időt is tölteni a városban, de azért 1 nap alatt is sikerült azt hiszem egészen jól megnéznünk. Azt sajnálom, hogy arra már nem maradt idő, hogy 1-2 napra felhajózzunk a folyón és megnézzük a szőlőtermő területeket és egyáltalán az állítólag gyönyörű folyóvölgyet.
Portotól északra található még az egykori főváros, Braga, ami szintén gyönyörű az útikönyv szerint illetve a környéke is, ami már nem egy tipikus turisztikai célpont, ezért talán az igazi Portugália valahol itt megvan még.
Mi még kiautóztunk Portó ócánpartjára, ami egyébként a folyóparton végighaladó villamossal is megközelíthető. Érdemes kimenni és tenni egy sétét a parton. Egy egészen más arcát láthatjuk a környéknek. Álmos kisvárosi hangulat, kopott házak, amelyeket mostanság kezdenek felújítani, régi erőd. Nyugalom, csend, amit csak az óceán hullámainak a zaja tör meg. Egészen más hangulata volt nekem ,mint a kicsit komor Portónak.
Portugália híres egyetemi városa : Coimbra
Ezután az óceáni kitérő után indultunk következő szálláshelyünkre Coimbrába. Coimbra Portugália Oxfordja : ennek megfelelően hihetetlen mennyiségű huszonévessel az utcákon, bárokban, éttermekben. A várost egy folyó szeli ketté, de közel sem olyan drámai módon, mint Portó esetében. Mi nem az óvárosban szálltunk meg, hanem a folyó "újvárosi" felén, pár perc sétára a folyótól. Ez az újvárosi rész is egyébként tele van régi épületekkel, de itt könyebb volt parkolóhelyes szállást találnunk. A szállodánkból kilépve már látható volt az óváros, ami egy dombra épült és erre a dombra másznak fel szép rendben a több száz éves házak, katedrális és egyetem.
[caption id="attachment_1037" align="aligncenter" width="665"]
Coimbra, Portugália Oxfordja[/caption]
Az óvárosban látogatható a régi székesegyház, ami a XII. században épült és az egyetem is, amely egy gyönyörű ( korábban királyi ) palotában működik. Az egyetem csak vezetéssel látogatható, legalábbis a könyvtár. A könyvtárba babakocsit nem lehetett bevinni, ezt a bejáratnál hagyhattuk, de az ott várakozó egyetemista önkéntesek lelkesen felügyeltek is rá. A palota többi részét egyedül is felfedezheti az ember. Ne hagyjuk ki, mert a könyvtár kimondottan szép!
Miután a domtetőn végeztünk a látnivalókkal, szépen andalogtunk lefelé a szűk kis utcákon és újra és újra egyetemi épületekbe, a fejünk fölé a másodikon teregető háziasszonyokba, kisebb kávézókba, üzletekbe botlottunk. A sétálóutca környékén sikerült találnunk egy helyet, ahol a halon kívül még volt saláta és sültkrumpli is és így én is tudtam enni valamit :-). Közben besötétedett és így is megcsodálhattuk a szinte szigetnek tűnő óvárost, ahogy visszasétáltunk a szállodánkba.
Portugália híres zarándokvárosa : Fatima
Másnap reggel indultunk Fatimába, ami a franciaországi Lourdes után Európa második legfontosabb zarándokhelye. Hogy ez mit is jelent? Mi május legelején jártunk ott, amikor szinte minden kihalt volt. De a szállásadónk mesélte, hogy a csodára épült város azért áll jóformán csak éttermekből és kisebb nagyobb szálláshelyekből, mert minden év május 12-13 és október 12-13 környékén milliós nagyságrendű ( állítólag 3-4 millió látogató is megfordul itt ilyenkor) tömeg érkezik a kisvárosba.
A városka egyébként nagyon érdekes, mert ha bárki egy várostérképet kap a kezébe jót mosolyoghat, mert egy templom alaprajzára hasonlít. Hogy ez hogyan lehetséges? A jelenés előtt ezen a helyen,picit több mint 100 éve, nem volt itt semmi, csak szántóföld. Mivel a csoda amiatt egyre több ember kereste fel a környéket, volt igény arra, hogy itt valami szervezett formában fogadják a látogatókat és valakinek a fejéből kipattant ez a nagyon szellemes elrendezése a városnak.
Ha nem vagyunk vallásosak, akkor is érdemes megnézni Fatimát, mert elképzelni sem lehet a méreteit a főtérnek, a kisvárosi hangulatot, ami évente kétszer kiszolgál több millió embert, az ajándékárusok tömkelegét stb. .
[caption id="attachment_1038" align="aligncenter" width="665"]
Tengerész Henrik sírhelye is itt található[/caption]
Fatimát elhagyva másnap reggel, még megnéztük a környéken a Batalha kolostort, ami a XV. században épült. Kívülről is igen látványos az épület csipkeszerű tornyaival, támrendszerével, ablakaival és megszámlalhatatlan vízköpő sárkányaival. Egyébként itt található Tengerész Henrik sírja is. A kolostor egyik érdekessége a befejezetlen kápolna, amelynek hiányzik a teteje. Ekkoriban kezdték építeni Belémben a kolostort és az itt dolozó munkásokat átvezényelték Belémbe, így a kápolna teteje sosem készült el.
Innen sajnos már visszafelé autóztunk Lisszabon felé és még egy délutánt eltöltöttünk ott, hogy megnézzük az Óceánáriumot és az egykori világkiállítási területet, de utána már hazarepültünk.
Rengeteg mindent láttunk és sokminden ki is maradt Portugáliából. Érdemes lenne még visszalátogatni Lisszabontól délre, de azt majd lehet, hogy egy Andalúzia túra kibővítéseként. Illetve még Portó környéke is megérne egy misét :-)
Portugáliával kapcsolatos hasznos, praktikus tudnivalók az első két részben is olvashatóak:
