Talán Te is érezted már azt, hogy sok a gyerekjátékból a lakásban, sok a ruhából a szekrényben, tele a lakás szinte sosem vagy egyáltalán nem használt holmikkal. Ha ez feltűnt, akkor jó eséllyel megfogalmazódott már benned az is, hogy sokkal könnyebb és kezelhetőbb lenne az élet fele ennyi tárggyal is az életünkben. És akkor jó eséllyel elindultál azon az úton ( még ha nem is tudsz róla), hogy változtass az életeden. Ezt lehet a kor váltja ki az emberből, lehet hogy valami drámai esemény az életben, de lehet az egy könyv stb. . A lényeg, hogy belefészkelte magát az ember fejébe, hogy : egyszerűbben nagyszerű?!

Önkéntes minimalizmus. Hogy az meg mi fán is terem? És mi közöm van nekem ehhez az egészhez? Az önkéntes minimalizmus egy választás eredménye és arról szól, hogy az egyén megelégszik azzal, amije van és nem vágyik felesleges dolgokra - valami ilyesmi a hivatalos definíció. Ez nem arról szól, hogy hagyjunk hátra csapot-papot és költözzünk ki a tanyára és vadásszunk újra. Inkább egyfajta ésszerű gondolkodás és fogyasztás a mai fogyasztásra serkentő világban.

2 éve olvastam Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvét, ami elég erős lökést adott, hogy drámaian átgondoljam, hogyan is akarom a gyerekeimet felnevelni. Illetve én hogyan akarok élni. Korábban is már néhány dolgot a könyv által ajánlott dolgokból csináltam ( selejtezni a saját holmijaim között -ezt rendszeresen teszem évek óta)