Te mennyire bonyolítod a saját életed? Hogyan és hol próbálsz egyszerűsíteni, minimalizálni, hogy egyszerűbb, nyugodtabb, átláthatóbb mindennapjaitok legyenek? Egyáltalán fontos ez?

Tapasztalatok azt mutatják, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozottab lesz az ember, ha az élete bizonyos területein egyszerűsít egy kicsit, hogy átláthatóbb, rendezetebb legyen az élete.

Hol, hogyan és mivel egyszerűsíted a saját életed?  Ez az én listám:

1. Talán a legegyszerűbb a rendrakást kezdeni a fizikai dolgokkal. A mai társadalom fogyasztói társadalom, ahogy lépten nyomon halljuk. De vajon belegondolunk, hogy ez mit is jelent a mi életünkben? Felesleges dolgokat vásárolunk nap mint nap, azért hogy jobb kedvre derüljünk, jobb kedvre derítsük a gyereket, megfeleljünk másoknak. De vajon valóban szükségünk van az 5. farmernadrágra? Pláne, ha nem is jön ránk most, de majd ránk jön, ha lefogyunk 10 kilót. Érdemes átnézni a ruhatárunkat és egy alapos szortírozás után( azt tartsuk meg, amit valóban használunk; a felesleges holmikat ajándékozzuk el; ami nem használható, azt pedig selejtezzük le) végiggondolni, hogy mennyi az a ruhamennyiség és mi az, amire valóban szükségünk van. Higgyük el, sokkal egyszerűbb a napot egy egyszerűbb, jól átgondoltabb ruhatár előtt kezdeni, mintsem minden nap véget nem érő tipródással kezdeni, hogy habár tele a szekrény, nincs egy rongyom, amit felvehetnék.
2. A ruhatár után érdemes időt szánni, hogy az évek alatt felhalmozott mindenféle apróságainkat átnézzük.   Amit jó esetben költözésnél, lakásfelújításnál stb. az ember megtesz, de egy idő után felhagyunk ezzel a tevékenységgel és szépen lassan tele lesz a lakás, a tároló, a garázs, a szülők házának padlása......olyan dolgokkal, amikre valójában nincs is szükségünk. Tegyük meg magunknak azt a szívességet, hogy évente egyszer átnézzük ezeket.
3. Mióta gyerekem van a gyerekjátékok, mesekönyvek és hasonlók is igen érzékenyen érintenek. Nem tudok örülni, amikor ismerős elküldi az ő megunt holmijait azzal a felkiáltással, hogy nekünk még jó lesz, mert kisgyerekeink vannak. Nem, nem lesz jó! Nincs szükségünk nekünk sem mások által megunt holmikra : 25. mackóra, felesleges hátizsákra, szétnyűtt mesekönyvre, amivel a gyerek talán egy  percet játszik és a sarokba teszi. Amire kicsit sincs szükségünk, ma már szó nélkül leviszem a szomszéd utcában lévő adományboltba. Másnak talán még jó lesz valamire és másnak talán örömet is fog okozni.
4. Praktikus eszközök a konyhában.  Egymásba tehető dobozok, amik kevés helyet foglalnak illetve lehet bennük fagyasztani, de a mikrózást is jól bírják. És nem utolsó sorban sevés helyet foglalnak. Amire nincs szükségem, attól megváltam, nem kerülgetem még évekig  akonyhában, hátha jó lesz valamire. Ennyire már ismerem magam, ami évekig nem kell, az ezután sem fog kelleni :-)
5. Kevés, de az jó legyen. Ma már nem a mennyiség fontos. A konyhában inkább kevesebb lábasom, serpenyőm van és a feleslegesektől érzékeny búcsút vettem, amikor 4 éve költöztünk. De igaz ez a lakás bármelyik másik pontjára is.  Nem minimál stílusban élünk, de nincs telezsúfolva a lakás bútorokkal és olyan tárgyakkal, ami csak azért szükséges, hogy a feleslesleges holminkat eltüntesse.
6. Gyorsan valami finomat. Ha már konyha, akkor kimondottan szeretem az öntöttvas edényemet és hogy fél óra alatt beledobálom, ami kell  és utána lassan rotyoghat a sütőben az ebéd. Közben pedig van időm mesét olvasni, játszani a gyerekekkel. Szeretek főzni, de nem az etetéssel akarom szeretni a családom, ezért kedvelem a praktikus, gyorsan elkészülő vagy gyorsan a sütőbe tehető ebédeket.
7. Nem veszek szuveníreket. Ez tulajdonképpen nem most kezdődőtt, hanem egészen régen, hogy gondban voltam, hogy mi lenne az az apróság másnak, aminek örülne. Abból indultam ki, hogy nekem ezek a porfogó kategória tipikus esetei és csak azt veszem  meg utazás során, aminek valóban tudok örülni. Bögrék, dízstányérok, csecsebecsék stb. ilyenek már nem jönnek velünk haza, maximum kézzel festett, rajzolt képek, amelyek itthon keretezve a falra kerülnek. Ezekből viszont csak néhány van, de mindről tudom hogy milyen körülmények között vettük őket.
8. Textil-zacskók. Ma mér a sarki üzletben ismernek a tüll és textil zacskóimról. Egyrészt nem vagyok hajlandó szemetet termelni, másrészről sokkal egyszerűbb, hogy ezekből mindig van a táskámban, babakocsi kosarában és csak elő kell vennem őket. Évekkel ezelőtt randomra figyeltem rá, hogy ne termeljek szemetet, ma már a praktikus oldalát is látom a dolognak.
9. Elvből-nem. Most, hogy ezt a listát írom, tudatosult bennem, hogy vannak termékek, amelyeket nem is vagyok hajlandó megvenni vagy a zöld énem vagy az egyszerűen nem érdekel, hogy melyik reklám mivel akarja rám tukmálni őket. Tudom, hogy csak porfogó lenne itthon. Nekem ilyenek a sminkcuccok például. Egy spirálom, egy pirosítom van és egy színezett fényvédőm. Ma már tudom, hogy felesleges a 4. spirál itthon, mert ígyis mind ugyanazt tudja.
10. Nagytételben vásárolok. Vannak termékek, amiket viszont nagy mennyiségben szerzek be itthonra, mert  sokmindenre jók. Ilyen az ecet, az igazi csodaszer, ami a konyhától kezdve a fürdőig bárhol bevethető. Nem veszek külön tisztítószert minden felületre, próbálok lehetőség szerint mindnehova ugyanazt használni vagy olyan megoldás ttalálni, amit évekig fogok tudni használni.
11. Digitális rendrakásról hallottál már? Én egy éve próbálom kitakarítani a mailboxom, mert még 12 évvel ezelőtti leveleket is őrizgetek :-). De érdemes megnézni, hogy mennyi fotót tárolunk digitálisan és rendet tenni közöttük is. Nálunk ebben nem én vagyok az élharcos, hanem férj. Ő még mappákba is rendezi őket időszak, utazás szerint. Nézzünk utána, mennyi hírlevelet kapunk és amire nincs szükségünk, iratkozzunk le róla! Facebook felhasználóknak nem kell elmagyarázni, hogy a sok könyvjelzőzött hivatkozás és hasonlók egy idő után teljesen feleslegesek, úgysem nézzük meg őket egy idő után. A telefonunk tele van feelsleges email címekkel és telefonszámokkal. Talán ezeknek a szükségszerűségére akkor jövünk rá, amikor elvesztjük a telefonunkat stb. és csak néhány telefonszámmal indulunk újra. Én 2 éve jártam így és hogy őszinte leszek, akikkel szerettem volna beszélni, azoknak megszereztem én a számát. Aki pedig rám volt valóban kíváncsi, ő pedig felhívott. Aki az elmúlt 2 évben nem keresett, azért nem kár valószínűleg.
12. És ha már kontaktlista, akkor emberi kapcsolatok. Sokan, sokfélék vagyunk, de érdemes elgondolkodni azon, hogy ha valaki nem keres minket évekig, akkor mennyire is vagyunk fontosak neki. Én az inkább kevesebb, de jó legyen típusú kapcsolatokban hiszek.
13. Időben készülök. Mivel sok a gyerek a családban,  apróbb ajándékok mindig vannak itthon. De egyébként is időben beszerzek minden ilyesfajta dolgot, hogy elkerüljem az utolsó pillanatos kapkodást stb..
14. Hagyok időt szusszanni. Nincs minden nap programunk a gyerekekkel és időnként a hétvégéke tis itthon töltjük négyesben. Nem tervezem túl a naptáramat mindenféle családi és baráti összeröffenésekkel, hanem hagyok időt magunknak is. Volt időszak, amikor kimondottan nem szerettem egyedül lenni és sosem értem haza este 10-11 előtt, de ez még a gyerekek előtt volt. És azt is tudom, hogy ha már iskolába megy a gyerek a különórák és hasonlók sok időt vehetnek el. Kérdés, hogy kell-e, hogy a gyereknek sose legyen szabadideje.
15. Ha fáradt vagyok, pihenek. Néha nekem is jól esik, hogy a gyerekek kidőlnek este fél 9 körül, olvasok egy fél órát és én is alszom. Nem zsúfolok bele még a napba 2-3 órát, mert a fáradtságtól úgysem jutnék messzire. Inkább én is ágyba megyek.  Holnap is lesz nap :-)

Te hogyan próbálsz egyszerűsíteni ( és levegőhöz jutni) ?