Otthonról dolgozni
Divatos mostanában otthonról dolgozni. Sokszor halljuk, hogy a munkaadóknak támogatni kellene ezt a családbarát és gyerekbarát életformát. Mindenki álmodozik is róla, hisz azt gondoljuk milyen egyszerű és nagyszerű. Főleg egy anyának, aki a munka mellett többnyire a háztartási munkákat csinálja. És emiatt azt gondoljuk, hogy ha már otthonról dolgozom, akkor mellette milyen könnyű a háztartást vezetni, gyerekekkel foglalkozni.
Ha szerencsések vagyunk és olyan munkahelyünk és munkánk van, ahol nem kell feltétlenül betegszabadságra menni, amikor beteg a gyerek, hanem home-office-olhatunk, akkor saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy milyen is lehet ez az életforma. Persze nyilván nem minden előnyével (hisz épp egy beteg, nyűgős gyerekkel vagyunk otthon) és nem minden hátrányával ( annyi ideig valószínűleg nem leszünk otthon, hogy találkozzunk az elszigeteltség problémájával például).
Személy szerint azt gondolom, hogy az otthoni munkavégzéshez egy bizonyos alkatú ember szükségeltetik, nem mindenkinek való. Aki állandóan úszik a munkájával az irodában, képtelen egyedül, önállóan dolgozni, mindig noszogatni kell, hogy a határidőket tartsa, annak nem való ez az életforma . Ahogy annak sem, akinek a munkahely igenis kiszabadulást jelent otthonról : a divatos ruháit a kollégái kedvéért veszi meg, szereti a közös kávézásokat a céges konyhában, a folyosói pletykákat és aki megőrülne attól, hogyha egész nap nem nagyon szólnának hozzá. És ő sem szólhatna senkihez.
Szóval a kérdés annál összetettebb, hogy egyszerűen elintézzünk azzal, hogy otthonról dolgozni jó vagy sem.
Igyekszem a lenti listával nem befolyásolni senkit a döntésben, csak objektíven pontokba szedni, hogy milyen szempontokat érdemes végiggondolni, mielőtt nyaggatni kezdjük a főnökünket, hogy nekünk erre igenis szükségünk van.
-
Önálló munkavégzés
2. Szeretek önállóan dolgozni
Szeretek egyedül dolgozni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egész nap ki sem mozdulhatunk a lakásból és senkihez nem szólhatunk( telefonon úgyis tartjuk a kapcsolatot a kollégakkal, ha olyan a munkánk), de a nap nagy részében várhatóan senkivel nem fogunk találkozni.3. El tudom különíteni a munkát a magánéletemtől
Képes vagyok kikapcsolni és feltöltődni. Ez főleg otthoni munkavégzésnél fontos, hogy külön tudjuk választani a munkát a magánélettől és kimozdulni a lakásból azért, hogy feltöltődjünk. Ez napközben is érdekes lehet, hogy ne csak arról szóljon a nap, hogy görnyedünk a laptop, monitor felett és nem engedélyezünk magunknak 10-15 perces pihenőket, normális ebédszünetet. De fontos abból a szempontból is , hogy ne hanyagoljuk el a társas kapcsolatainkat és igenis mozduljunk ki a lakásból ( sportolni, más emberekkel, kollégákkal találkozni).
Igenis meg kell tudni különböztetni a munkaidőt a magánélettől, különben nagyon hamar a ló túlsó oldalán találjuk magunkat. Nem lesznek esték és hétvégék és ennek mi is és a család is megissza majd a levét.
Személyes tapasztalatom az, hogy amikor otthonról dolgoztam korábban, sokkal több mindent igyekeztem belezsúfolni a napba, hogy bizonyítsam, leginkább másoknak, hogy igenis dolgozom otthon. És nemcsak a lábamat lógatom a kanapén. Ez át is visz rögtön a következő ponthoz.
4. Nem akarok megfelelni senkinek
Kapni fogunk rosszalló megjegyzéseket a kollágáktól( délelőtt 10 órai telefonhívás esetén például: ne haragudj, nem ébresztettelek fel?) vagy a családunk idősebb tagjaitól( milyen munka az, amit itthonról is lehet csinálni az étkezőasztal mellől?).
Ha ezeket nem tudjuk elengedni a fülünk mellett és túltenni magunkat a picit sértő megjegyzéseken, akkor nagyon nehezen fognak ezentúl menni a családi összejövetelek.
5. Munkaidőben egyedül vagyok otthon vagy sem
Nem mindegy, hogy kisgyermek mellett dolgozunk otthonról huzamosabb ideig vagy ha már a gyerekeink iskolába járnak és nagyobbak pédául. Kisgyerek mellett a munkaidőt jó esetben a gyerek alvásidejében kell megoldanunk. Kevés azt gondolom az olyan gyerek, aki jól eljátszik, amíg anya/apa dolgozik mellette.
Ha nagyobbak a gyerekek és már iskolában vannak napközben, akkor lehet zavartalanul dolgozni.
Illetve érdekes eset, amikor egyik fél már évek óta otthonról dolgozik( például anya, mert vállalkozásba kezdett a gyerekek mellet vagy mert rugalmas munkaidőben tudott visszamenni dolgozni és neki kényelmes a home-office) és egy idő után apuka is betársul az otthon végzett munkába. Nem biztos, hogy jól tud elsülni, ha napi 24 órában együtt vagyunk. Át kell gondolnunk ezt is!
Persze létezik egy nagyon klassz kis alternatíva az egészre, ha van lehetőségünk nem az irodából dolgozni.Érdemes megfontolni, hogy beülünk egy kávézóba vagy egy olyan közösségi térbe, ami alkalmas munkavégzésre és onnan dolgozunk. Lehet ezt hetente egyszer-kétszer csinálni vagy többször is. De ha már egynél több, akkor miért nem az irodában dolgozunk? :-)